Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - FILLÓ PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2441 tehát ez így nem célszerű. A szakszervezetek képviseljék a munkavállalói érdekeket, és ha van ettől eltérő sajátos csoport, és fontosnak érezzük, akkor azt valószínűleg célszerű országos szintre felvinni. Köszönöm szépen. (T aps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy az oktatási bizottság kíváne előadót állítani. Előzetesen egyébként nem jelezték, de ezt most még itt megtehetnék. (Nincs ilyen jelzés.) Nem kíván. Akko r most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, az elfogadott napirend szerint 1010 perces időkeretben. A vezérszónoki felszólalások közben kétperces felszólalásokra nem kerülhet sor. Az első felszólalónk Filló Pál képviselő úr, az MSZPfrakció vezérszón oka; őt követi majd Bernáth Ildikó, a Fideszből. FILLÓ PÁL , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az érdekegyeztetés a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselőc soportja számára nagyon fontos kérdés. Úgy gondoljuk, nem véletlen az, hogy amikor 1988ban, először spontán módon, aztán a későbbi kormányok is, függetlenül attól, hogy bal- vagy jobboldali kormányok voltak, persze mindegyik a kormányzat habitusa alapján, de igyekezett komolyan venni a szociális partnerek véleményét, folyamatos volt Magyarországon az érdekegyeztetés egy rövid időszaktól eltekintve. Tehát úgy jött létre egy rendszer, hogy tulajdonképpen semmiféle törvényi szabályozás nem segítette elő a lét rejöttét, most már mégis közel 18 éve működik, vagy talán több mint 18 éve működik, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon még a legnagyobb nehézségek közepette is meg lehetett őrizni a társadalmi békét, hogy Magyarországon a nagy kérdésekben a szociális partnerek meg tudtak állapodni. És borzasztó fontos az is, hogy amikor a sokszor egymással versengő szervezetek is leültek a tárgyalóasztalhoz, akkor egyértelműen el tudták látni a munkavállalók vagy a munkaadók érdekképviseletét. Az Alkotmánybír óság is kötelezett bennünket arra, hogy pótoljuk azt a mulasztást, hogy ezt az érdekegyeztetési fórumot tulajdonképpen nem szabályozta eddig törvény. Most megjelent a törvényjavaslat, itt van előttünk. Ebben óriási szerepe van, és én is szeretném megköszön ni az érdekegyeztető tanács munkáját, hiszen nélkülük ez a törvényjavaslat nem kerülhetett volna ide. Nagyon örülök annak, hogy egy olyan javaslat van előttünk, amely a teljes körű támogatásukat bírja. Pedig ha végigolvassuk a javaslatot, abban bizony igen szigorú szabályok vannak például a reprezentativitást illetően is. Hogy a felek ebben meg tudtak egyezni, úgy gondolom, igen komoly kompromisszumképességet mutattak. Eddig is működött a rendszer, de most már a törvény is intézményi kereteket fog nyújtani ahhoz, hogy a munka világát érintő kérdésekben a három oldal le tudjon ülni. Bár hozzá kell fűznöm, hogy érdekes a helyzet, hisz a kormány egyrészt terepet ad a versenyszektorban a munkáltatók és a munkavállalók tárgyalásainak, sokszor vitáinak is. És a ko rmányzati oldal úgy is ott ül, mint az egyik legnagyobb foglalkoztató Magyarországon, hiszen a közszféra foglalkoztatója közvetlenül vagy az önkormányzatokon keresztül a kormányzat. A bizottsági előadók sorában képviselőtársaim többen megfogalmazták, hogy vajon melyek azok a kérdések, amelyekben mindenképpen konzultálni kell vagy döntést kell hozni az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Én azt hiszem, ha beleolvasunk a törvénybe, csak nagyon röviden, a legfontosabb feladatokat hadd emeljem ki, hiszen itt egy értelműen le van írva, hogy a foglalkoztatáspolitikával, a bérpolitikával, a munkajogi szabályozással, a munkavédelemmel, a munkaügyi ellenőrzéssel, a munkaügyi kapcsolatokkal, az oktatás, képzéspolitikával, a
