Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényjavaslat, valamint az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - LÉNÁRT LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
2438 Megállapította továbbá azt is a bizottság, hogy hosszas előkészítő munka előzte meg a javaslat kialakítását, és mindkét javaslat az érintett felek egyetértésével kerül a tisztelt Ház elé. Továbbá szintén megállapította a bizottság azt, hogy egy esetben, az Országos Érdekegyeztető Tanács esetében jogalkotási köt elezettsége is van a tisztelt Háznak. Nem nyújtva mondandómat különösebben, a költségvetési bizottság az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló javaslat 14. §ában, illetve az ágazati párbeszéd bizottságokról szóló javaslat 25. §ában foglalt és a Munkaer őpiaci Alapot érintő működési költségeket indokoltnak találta. A bizottság úgy látta, hogy plusz működési költségeket a testületek számára nem fog jelenteni a javaslatban foglalt összeg. Ezért, de természetesen azért, mert a javaslatot megalapozottnak tar totta, a költségvetési bizottság többsége általános vitára alkalmasnak tartotta mindkét tervezetet. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a bizottság kisebbségi véleményét kívánjae valaki ismertetni. (Nem jelentkezik senki.) Nem kívánja senki sem. Akkor most megadom a szót Lénárt Lászlónak, az emberi jog bizottság előadójának. LÉNÁRT LÁSZLÓ , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Álla mtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság történelmében most már többedszer fordul elő, hogy mind a 19 képviselője a bizottságnak egyhangúlag foglal állást valamiben. Most is ez történt. Mindkét törvény esetében e gyhangú szavazással javasolták a vitára való elfogadást, illetve alkalmasságot. Mi lehet ennek az oka? Engedjék meg, hogy kéthárom mondatot mondjak erről. (18.00) Államtitkár úr expozéjában említette, hogy egy olyan munkaformáról van szó, amelyet előttünk Európában nem nagyon honosított meg senki. Az 1980as évek végén alakuló Érdekegyeztető Tanács - akkor még csak így hívták, hogy Érdekegyeztető Tanács - már az európai akkori tagországok figyelmét is felkeltette; én magam jártam Brüsszelben, ahol azt mond ták, hogy ilyen korszerű, ilyen jól működő, ilyen igazságos érdekegyeztetést egyetlen országban sem tudtak kialakítani, pedig akkor már sok fejlett európai uniós ország létezett körülöttünk. Azt gondolom, hogy ez a tripartit érdekegyeztetési fórum, illetve rendszer lehetőséget ad egy folyamatos szociális párbeszédre. Tehát nemcsak kizárólag, ahogy államtitkár úr is említette, minimálbért állapít meg vagy arra tesz javaslatot, vagy minimálkeresetről beszél, de egyszerűen a munkavállalók szociális helyzetén á t, a munkáltatók járulékfizetésén keresztül a munka törvénykönyve módosításáig minden, illetve nagyonnagyon sok kérdés kerül az érdekegyeztető tanács asztalára. És ne felejtsük el, hogy olyan szakbizottságok dolgoznak az Országos Érdekegyeztető Tanács mel lett, amelyek nagyon szakszerűen, szakemberekből állva elő tudják készíteni azokat az üléseket, amelyeken így a megállapodás a három oldal között könnyedén megtörténhet. Megerősíteném azt, hogy valóban törvényi kötelezettség az érdekegyeztető tanács törvén yes elfogadása, alkotmányos kötelezettségünk, tehát ennek eleget kell tenni. Egy kevésbé fiatalabb rendszerről is kell szólni néhány szót, ez az ágazati párbeszéd bizottságok, amelyeknek most az elmúlt években volt már lehetőségük, bocsánat a rossz kifejez ésért, gyakorolni, összeszokni, együttműködni, együtt dolgozni. Aki ismeri a munkáltatók, munkavállalók munkahelyi viszonyát, az pontosan tudja, hogy egy kollektív szerződés megkötése és annak minden részlete nem egyszerű dolog, különösen a munkavállalókat érintő részeiben. Ahhoz, hogy ezek minél szélesebb körben kiterjeszthetők legyenek, ehhez bizony szükséges az ágazati párbeszéd bizottságoknak a léte, és én azt gondolom, hogy amíg egy munkahelyi szinten elsősorban valóban a munkavállalói kollektív jogokk al tud foglalkozni egy ilyen kollektív szerződés, addig ágazati szinten az ágazat jövőjéről, elképzeléseiről, stratégiájáról és egyéb másról is szó eshet.
