Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2414 hogy menet közben persze kell korrekciókat is beépíteni a rendszerbe, kell korábbi s zabályozásokat adott esetben felülvizsgálni, és megnézni azt, hogy mennyire nyerték el a létjogosultságot, mennyire helyénvaló a működésük. Gondolok itt - mondok egy példát - a különféle álláskeresési támogatásokra vagy éppen kvázi szerződések megkötésére. Bevezetésre került egy olyan rendszer, ami pont abba az irányba mozdította az elmúlt esztendőkben a regiszterben lévőket, hogy maguk is érezzék annak a felelősségét, hogy hogyan és miképpen lehet ebből a szituációból, mármint a munkaügyi regiszterben való létből szabadulni. Ezért nyilván olyan álláskeresési megállapodások kötésére került sor, hogy keressék ők is a lehetőségét mindennek. Látható egyrészt az, hogy ez egy nagyfokú adminisztratív terhet jelent a rendszernek. Másrészt az is látható, hogy a munk aügyi regisztereken belül sokan vannak olyanok, akik ezzel a lehetőséggel élve keresik maguk is a megoldásokat, és persze vannak olyanok is, akik a kvázi segélyezéssel; nem segélyezés ez, mert álláskeresési támogatások jelennek meg, de mindegy, hogy a forr ást milyen címszó alatt érik utol, az elsődleges cél a források utolérése. E tekintetben nyilván fel kell szabadítani úgymond a hálózatot az alól a bürokratikus teher alól, ami a mindenkivel kényszeredett módon történő álláskeresési megállapodás megkötését vagy annak a szükségszerűségét hordozza magában. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nem kell mindent megtenni annak érdekében, hogy akiben megvan a hajlandóság, a fogékonyság és a szándék arra, hogy a munka világa felé mozduljon el, akkor ennek a lehetőségé t ne kaphassa meg. Dehogynem, ez az alapvető cél. Meg kell hogy kapja, úgy, ahogy erről itt a bevezető gondolatokban is már sok minden elhangzott. Amit még mindenképpen szeretnék kiemelni és megfogalmazni, ami ennek a törvénynek ugyan az írott betűjében di rekt módon nem érzékelhető, de a kormányzati tevékenységből levetíthető az elmúlt évekre vonatkoztatottan, és én szeretném megerősíteni és kérni is államtitkár urat, illetve magát a minisztériumot is arra, hogy az az elv a továbbiakban is érvényesüljön, ho gy a decentralizáció egy nagyon fontos elv; az, hogy a helyben történő pénzügyi felhasználás, de nem csak a pénzügyi felhasználás, a döntések meghozatala is elengedhetetlen feltétel. Hiszen mindegy, hogy kirendeltségben, mindegy, hogy megyei munkaügyi közp ontban, mindegy, hogy regionális területekben gondolkodunk, mind a három felület sokkal közelebb áll az élethez a tekintetben, hogy rálátása vonatkozásában talán helyesebb, mértékadóbb döntéseket tud hozni. Ehhez meggyőződésem szerint feltétlen módon és el engedhetetlenül párosítani kell azt a fajta tripartit, társadalmasított rendszert, amely a munkaügyi tanácsok rendszerén keresztül jelent meg az elmúlt esztendőkben. Ha akkor megyei, ha most helyi vagy éppen regionális szintre kiterjedő munkaügyi tanácsoko n keresztül, akkor azon keresztül, de hogy ennek helye van, ebben biztos vagyok. És abban is, hogy a decentralizáción kívül azt a gondolkodásmódot is tovább kell erősíteni, ami az elmúlt években igaz és jellemző volt, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikára fordított eszközök mértéke is a lehetőségekhez illesztetten nőjön, hiszen ezek az eszközök azok, amelyek bizonyos értelemben a kialakult feszültségekre megoldásokat kínálnak, bizonyos értelemben preventív módon is elébe tudnak menni a problémák megoldásán ak. Ezért a decentralizáció és az aktív foglalkoztatáspolitikára fordított források nagyságrendjének a növelése meggyőződésem szerint elengedhetetlen fontossággal bír. (16.10) Befejező gondolatként engedjék meg, hogy megfogalmazzam még azt, hogy természete sen mindezeknek - megint csak nem mondhatok mást - a munkaerőpiac, a munka világa szemszögéből feltárt helyzethez igazítottan kell működni. Mármint azoknak, amelyek a gazdálkodó szervezetek sokaságának igényeihez szorosan illeszkednek és igazodnak, azért, mert ez az érdeke mindenkinek, az ellátórendszereknek is, amelyek segítik az elhelyezkedést, a benne jelen lévőknek, akik pedig törekszenek arra, hogy ne ellátottak legyenek, hanem a munka világában találják meg a helyüket. Köszönöm a megtisztelő figyelmük et, és a törvénytervezetet elfogadásra javasolom mindenkinek.
