Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2408 A törvé nyjavaslatban foglalt intézkedések közvetlenül kapcsolódnak a kormányprogramhoz és az Új Magyarország programban meghatározott célokhoz. A javaslattal ösztönözni kívánjuk a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását, a foglalkoztatottak szá mának növekedését. Áttekinthető, korszerű, a változó helyzethez rugalmasan alkalmazkodó képzési és foglalkoztatási támogatási rendszert tervezünk létrehozni, megújítjuk az Állami Foglalkoztatási Szolgálat intézményrendszerét. A módosítás három fő területen jelent változást. A foglalkoztatást elősegítő támogatások eszközrendszerében, az álláskereséssel összefüggő feladatok teljesítésében és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a munkaügyi érdekegyeztetés modernizációja területén. A foglalkoztatást elősegítő jelenlegi támogatások nagy része az 1991ben bevezetett aktív eszközökre épül, azok továbbfejlesztett, de tartalmát illetően nagyrészt azonos változatai. Ezek - az új eszközökkel kiegészülve - alkotják a mai támogatási rendszert. Az egyre bővülő támogatási formák mellett hatályban maradtak a korábbi foglalkoztatási eszközök is, így mára a foglalkoztatási törvény és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletek szerint közel negyven támogatási lehetőség segíti a foglalkoztatást. A támogatások felülvizsgálata a z eredményesség javítását, a közösségi joggal történő további harmonizációt, a támogatási rendszer jobb áttekinthetőségét, a párhuzamos támogatások megszüntetését célozza. A rendszer átalakítása során a legnagyobb változást az új bértámogatás szabályainak bevezetése jelenti. Az eddigi bér- és járulékjellegű támogatások részben beolvadnak az új támogatásba, részben pedig megszűnnek. A 2204/2002/EK rendelet meghatározza a hátrányos helyzetű munkavállaló fogalmát, az egyes hátrányos helyzetű csoportokba tartoz ó rétegeket. Ezt alapul véve, a támogatás azoknak a munkaadóknak nyújtható, melyek a közösségi rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő személyek foglalkoztatását vállalják. Támogatásban részesülhet továbbá a munkaadó, ha olyan hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatására vállal kötelezettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget. (15.40) A támogatás a foglalkoztatás megkezdését követő egyéves időszak bérköltségeinek százalékában kifejezve a hátrányos helyzetű dolgozók esetében nem haladh atja meg a bér- és járulékköltség 50 százalékát, megváltozott munkaképességű dolgozók esetében 60 százalékát. A bértámogatás bevezetésével egyidejűleg önálló támogatási formaként több támogatás is megszűnik. A bértámogatások szabályainak változása a munkae rőpiaci programok tartalmi kérdéseit is érinti. A megfelelő képzettség megszerzését, valamint az önfoglalkoztatóvá válást a képzésre és a vállalkozóvá válás támogatására vonatkozó szabályok módosításával kívánjuk ösztönözni. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt év november 1jén hatályba lépett szabályok szerint az álláskeresők együttműködési kötelezettségének módját és formáit álláskeresési megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodás bármely pontjának megszegése súlyos jogkövetkezményekkel jár. Az állá skeresők jogos érdekeinek védelme érdekében a benyújtott törvényjavaslat tételesen felsorolja azokat a kötelezettségeket, amelyek az együttműködés tartalmi elemeit képezik, és megszegésük hátrányos jogkövetkezményekkel jár. A javaslat egyértelműen megjelöl i az egyes kötelezettségszegésekhez rendelt szankciókat és azok pontos mértékét. A jövőben a megállapodás megkötése abban az esetben lesz kötelező, ha az álláskereső ellátásban is részesül. A kormány az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezet i átalakítással összhangban a fővárosi és megyei munkaügyi központok hálózatának regionális szintjeit kívánja kialakítani a jövőben. A regionális munkaügyi központok a jelenlegi munkaügyi központokkal azonos jogállású szervezetek - tehát jogi személyek , önálló szakmai, döntési és gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szervek lesznek, amelyek élén főigazgató áll. A regionális munkaügyi központ központi szervezeti egységből és kirendeltségekből áll. A szervezetre vonatkozó szabályokat
