Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - CSAMPA ZSOLT (Fidesz):
2398 maradjak, a 2. §sal kapcsolatban szeretném hozzászólásomat megtenni, ez pedig a hivatásos szolgálatot teljesítőkre, illetve a nem hivatásos szolgálatot teljesítőkre, katonákra, rendvédelmi dolgozókra vonatkozik. Mondhatjuk azt, hogy a fegyveres és rendvédelmi szervek nyugdíjkedvezményeinek a megvonása a mostani célja a kormánynak. Ezzel a kormány megtette az első lépést a fegyveres testületek szolgálati viszonya korkedvezményének szűkítésére. Menjünk egy picit vis sza kályhához, hogy hol is kezdődött ez. Azt gondolom, államtitkár úr nagyon jó tudja: szeptember első hetében volt az a bizonyos ominózus kormányülés, ahol a kormány elfogadta a nyugdíjkedvezmények szűkítését. Szeretnék egy kicsit idézni ebből a szeptembe r eleji jegyzőkönyvből: “A szolgálati jogviszonyt már megszerzett személyek továbbra is jogosultak - a jelenlegi jogosultsági feltételekkel - a szolgálati nyugellátásra, azonban ellátásukat - az általános társadalombiztosítási nyugellátás szabályait alkalm azva - az elért életkereset átlaga alapján kell számolni.” Foglalkoznak a 2025 éves szolgálati nyugdíjjal is, ami az állományt már megrendítette, és tudjuk nagyon jól, a szakszervezetek is felhívták már a figyelmet, hogy már több ezren készülnek nyugdíjba , mert nem tudják, hogy jelen nyugdíjszámítások alapján mi fog rájuk vonatkozni. De hogy még idézzek a kormányhatározat egy részéből, ami kiemeli a hatásait: “Évente átlagosan 25 ezer fő új szolgálati nyugdíjassal számolva a fenti intézkedések teljes körű bevezetését követően a megtakarítási hatása évi mintegy 24 milliárd forint lehet.” Ez a kormányhatározatban van, azt gondolom, nem vitathatjuk ezt a kérdést. Szóval, megtakarításról beszélünk, évi 24 milliárdról. De ugyanakkor a kormánynak ez a határoza ta aggályokat is megfogalmaz egy elég szűk mondatban, és azt gondolom, hogy itt egyetértés lehet az államtitkár úr és köztünk. Így fogalmaz: “Az intézkedés nyilvánosságra kerülése a feltételeknek megfelelő személyek körében tömeges nyugdíjbavonulási hullám ot válthat ki.” Nos, államtitkár úr, mit is jelenthet ez a tömeges nyugdíjbavonulási hullám? Kicsit utalva mind Béki Gabriella képviselő asszony, mind pedig Filló Pál képviselőtársam hozzászólására, hogy a szakszervezetekkel való egyeztetés pontosan mit is takart önöknél, egypár mondatban felsorolnám a szakszervezeteknek a hozzám eljuttatott aggályait. Tömeges elvándorlás várható a megszorítások elől a kedvezményes nyugdíjba. Ellehetetlenülés vár a munkában maradókra. A fiatalok elvándorlása a szervektől, m ert egy garancia volt számukra eddig a biztos nyugdíj. Rosszak a munkakörülmények, minden kedvezményüket eltörölték, már csak a korkedvezményes nyugdíj maradt számukra, most ezt is elveszik tőlük. A szerveknél dolgozó hivatásosok elbizonytalanodtak. A szak szervezetek szerint a nyugdíjakkal kapcsolatban bizonytalanság van. A 30 ezres állományból közel 5 ezer embert érint. A szakértők véleménye szerint ezen állomány kiesése a munkából megbéníthatja magát a rendőrséget is. A korkedvezményes nyugdíjba vonulássa l a rendőrség elveszíti a rutinos dolgozókat. Jelenleg Budapesten a rendőri állomány átlagéletkora 2425 év, míg vidéken 28 év. A 3540 éves generáció kiesésével elvész a használható állomány, és maradnak a rutintalan fiatalok, már ha maradnak ők is. Azt g ondolom, el kellene rajta gondolkodni, hogy október és november között a kormány miért is most nyújtotta be ezt a törvényt, miért is most kerül bele az a paragrafust, hogy a fegyveres, illetve a hivatásos állományt is érinti ez a nyugdíjkorhatár. Ugye, eml ékszünk rá, és utaltam is rá, hogy a kormány szeptember elején döntött. Majd utána szeptember 18. és október 23. között történt valami olyan, ami úgy néz ki, hogy elbátortalanította a kormányt, hogy benyújtsa ezt a törvényt, benyújtsa a kormányhatározatban foglaltakat. Budapest utcáin most már, tudjuk, rend van, békesség van, a rendőrök biztosítják a rendet, ezért volt annyira bátor a kormány, hogy benyújtson ismételten a Házhoz egy olyan törvényt, amit gyakorlatilag még le se zártunk.