Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. FÓNAGY JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2373 valósíthatjuk meg olyan szinten - nem csak kidolgozni, megvalósítani olyan szinten , hogy annak közvetlen hatékonyságát lehessen értelmezni és látni. Kérem, mindez természetesen életminőségi kérdés is. Ma Magyarországon az életminőség, a fenntartható egészség - az idősödő nemze déknek éppúgy, mint a fiatal, belépő nemzedéknek - rendkívüli kockázatokkal telített. Ha ezeket a gondolatokat, amelyeket mi itt elmondunk, ezeket a javaslatokat, amelyeket felvetünk, úgy tetszenek felfogni, hogy ez valamiféle kekeckedő - tudom, nem ezt mo ndta a képviselő úr, de valamiféle kis kaliberű - dolog, akkor azt kérem, hogy ezt visszavonva törekedjünk közösen arra, hogy amiket elmondtunk, javasoltunk, s fogunk javasolni, azt mértéktartóan, emberien, szakszerűen próbáljuk értelmezni, mindenféle egyé b konvertálás nélkül. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A vezérszónoklat folytatására megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak. DR. FÓNAGY JÁNOS , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tiszte lt Ház! Mint ahogyan itt többször elhangzott, a javaslat lényege, hogy a korkedvezményes munkakörökre lehetőséget adó munkaadók járadékát 2011ig 13 százalékkal, 33ról 46 százalékra megemelik. A mai indokolásban ennek több okát hallottuk, és azért hangsúl yozom, hogy ma, mert a javaslat írásbeli indokolásában ezek nem szerepeltek. Az első ilyen indok az volt, hogy változott a világ, korszerűsödtek a munkakörök; államtitkár úr, alapvetően nem. Az utak állapota nem javult, hanem romlott, a forgalom nem csökke nt, hanem növekedett, a sugárzó anyagokat alkalmazó munkahelyek száma nem csökkent, hanem növekedett, a meleg az meleg maradt. A szép új világ más lett, de nem lett ebből a szempontból jobb. (13.00) A másik ilyen indokolás, hogy a munkahelyek lehetőségei j avulnak. Úgy gondolom, hogy ez sem helytálló, hiszen a munkaadók terheinek 13 százalékos növekedése tőlük fejlesztési forrásokat von el, következésképpen, ha a korszerűsítésre egyáltalában van lehetőségük, akkor ezt nem a munkahelyekre fogják költeni, hane m a járulékfizetésre. Javítjae a foglalkoztatás körülményeit? Meggyőződésem, hogy nem, hiszen ez az intézkedés, a munkaadói teher növekedése a feketemunka irányába nyomja el a foglalkoztatást, arra ad lehetőséget, és annak teremti meg az igényét, hogy pap íron áttegyék az érintetteket más munkakörökbe, illetve, ahol lehetőség van, az ország határain kívülre vigyék a tevékenységet. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Kérdés, hogy javíte ez a lépés a gazdaság vagy a társad alom bármely területén. Például szóba került itt már ma, az autóbuszvezetők esetében javíte a munkahelyeken, az utak állapotán vagy a közlekedés biztonságán. Nem! Úgy gondolom, hogy nem, a többletjárulék a közúti személyszállító cégeket járatmegszüntetésr e fogja ösztönözni, ennek megfelelően elbocsátásokat fog eredményezni, vagy a menetjegyek árának növelését fogja eredményezni. Összességében tehát nem értjük, hogy miért tesznek ilyen javaslatot. Mi ennek az oka? Mi indokolja, hogy számos, fizikailag és sz ellemileg fokozott veszélynek kitett munkavállaló helyzetét tovább nehezítsék, munkalehetőségeiket elbizonytalanítsák? Miért rontják ezeknek az egyébként is fokozott teher alatt lévő embereknek az esélyeit? Két olyan okot látok erre, hozzátéve, hogy nem ar ról van szó, hogy a több száz ilyen munkakör korszerűsítését, felülvizsgálatát nem kell folyamatosan elvégezni, természetesen el kell, de egy ilyen generális intézkedésre én tulajdonképpen két alapvető okot látok. Az egyik egy rossz gazdaságpolitika követk eztében előállott költségvetési kényszer, egy költségvetés pénzéhsége. Ezt nemcsak a korkedvezményes nyugdíj kapcsán, az élet minden területén megtapasztaljuk. A másik pedig egy olyan momentum, amiről nem került még ma szó, de ha már a nyugdíjas körben mar adunk, ez pedig a kötelező magánnyugdíjpénztárak hatása; a hatása a költségvetés előttünk lévő tervezetéből is kitűnően az, hogy 2005 és 2010 között mintegy 200 milliárd forinttal növekszik a
