Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2363 Az eltelt időszak alatt néhányszor bővült, jelenleg mintegy 800 munkakörre terjed ki. A jegyzékből sem a kialakulás óta megszűnt, sem a technik ai fejlődés eredményeként már nem indokolt munkakörök törlése nem történt meg. Ez a többletkiadás a közfinanszírozást terhelte, illetve terheli a mai napig, a korkedvezményes nyugdíj többletkiadása így 2005ben mintegy 15 milliárd forint, a kieső nyugdíjjá rulékból eredő bevételi hiány közel 10 milliárd forint. 2005ben 14 ezer fő részesült korkedvezményes nyugdíjban. Évente körülbelül 3 ezer új korkedvezménymegállapítás történik csak a társadalombiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknél. A MÁV nyugdíjhivatala évente körülbelül ezer korkedvezményes nyugdíjat állapít meg. A korkedvezményes rendszer egyike azoknak a korhatár előtti nyugdíjba vonulási szabályoknak, amelyek hozzájárulnak az alacsony nyugdíjba vonulási átlagéletkorhoz. Újabb és újabb igények merülnek fel a korkedvezményes jog kiterjesztésére, a munkáltatók ugyanis nem a munkavédelmi fejlesztésben érdekeltek, hanem a jogkiterjesztésben. Itt jegyzem meg, hogy a kor előtti nyugdíjazáshoz létezik még a korengedményes megoldás, létezik még a bányásznyugdíj, a művészek speciális nyugdíja, a szolgálati jogviszonyban állók speciális nyugdíja, és egy másik törvény által tárgyalt, előrehozott öregségi nyugdíj. Tehát nem ez az egyetlen forma, de ez egy meghatározható, konkrét formája a törvényes kor előtti nyugdíjazásnak. A törvényjavaslattal törvényi szintre kívánjuk emelni a társadalombiztosítási korkedvezmény főbb jogosultságai szabályait, ezt ugyanis eddig nem törvényi szinten állapítottuk meg, és az Alkotmánybíróság döntése kötelez is minket erre. A férfiaknál továbbra is tíz, a nőknél nyolc év korkedvezményes munkakörben eltöltött idő jogosít két év korkedvezményre, majd minden további öt, illetve négy év ilyen munkakörben ledolgozott idő egyegy év kedvezményt jelent. A mostani törvényjavasl attal azt kívánjuk elérni, hogy a munkahelyeken elkezdődjön egy szemléletváltás, legyen érték az egészségmegőrzés. Javasoljuk, hogy az eltűrt ártalmak károsító hatásainak utólagos kompenzálását a munkáltatónak többletjárulék fizetésével kelljen megalapozni . Célunk, hogy pontosabb képet kapjunk arról, mely munkáltatónál hány főt foglalkoztatnak korkedvezményre jogosító munkakörben, hol vannak egészségkárosodást okozó, elháríthatatlan ártalmak. Megjegyzem, ez nem jelent pluszterhet a munkáltatónak, mert ezt a költséget ma is befizetik a munkáltatók s a munkavállalók a maguk járulékfizetésével, csak ma eltűnik a közös felelősségben, hogy ki az, aki nem tesz meg mindent az egészségkárosítás megelőzése érdekében, s ezért olyan helyzetet okoz, ami miatt korkedvezm ényes feltételek alakulnak ki, vagyis korábban lehet nyugdíjba menni. A korkedvezményes munkakörökben dolgozók számára biztosítani kívánjuk, hogy az eddig megszerzett jogaikat bármikor érvényesíthessék, és az átmenet éveiben további jogokat szerezzenek. Az átmenet ideje alatt a korkedvezményes munkaköri jegyzék megmarad, de szerepe megváltozik. Az első évben többletjárulékfizetés költségvetési átvállalásának alapja lesz, majd fokozatosan a munkáltatói korkedvezményes járulékfizetés alapjává válik. A munkál tató azonban mentesülhet a többletjárulékfizetés alól, ha igazolja, hogy a munkaköri ártalmakat megszüntette. A közteherviselést fokozatosan váltja fel a munkáltatói felelősségvállalás, mivel a korkedvezményre jogosító munkakörökben foglalkoztatottak után évente növekvő mértékű többletjárulékot kell fizetni. A T/1296. számú, a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a korkedvezményes járulék mértéke 13 százalék. A kö ltségvetés az első évben, 2007ben a többletjárulék teljes összegét átvállalja, a következő évben a 75 százalékát, aztán 50 százalékát, végül 2010ben a 25 százalékát téríti meg. A korkedvezményes járulék 2011től terheli teljes egészében az ártalomnak kit ett munkahelyeken dolgozók után a munkáltatókat. Az európai uniós normákat honosítani kellett a gazdálkodó szervezeteknél, így az objektív, mérhető ártalmak kiszűrését el kellett végezniük. Ahol ez mégsem történt meg, az átmenet ideje alatt a munkáltató fe lkészülhet az egészségkárosító tényező kiküszöbölésére, hogy a későbbiekben
