Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2359 Úgy gondolom, hogy a szakképzés anomáliái valójában ott gyökeredznek - és esetleg diszfunkciói is , hogy Magyarországon egy kormánynak, egy nemzetnek tisztáznia kellene azt magában, hogy a gazdaság fontos számára, s nemcsak kinyilatkoztatásban, és ezen belül pedig a hazai nemzeti gazdaság fontos számára; a hazai kis- és középvállalkoz ások, és nyilvánvaló, hogy rugalmasan kell a multik igényeihez, a nagy foglalkoztatók igényeihez alkalmazkodni. Ezért mondom azt, hogy a reálszféra bevonása mindenféleképpen itt is elindul a törvényjavaslatban, de teljes mértékben és teljes vállszélességge l támogatom e tekintetben a további intenzifikációt. Úgy gondolom, ez is egy axióma kell legyen, hogy helyre kell állítani a szakma, a kétkezi munka, a munka becsületét, e tekintetben presztízsét, a szakmunkás fontosságát, mert ú gy gondolom, hogy az elmúlt évek mind ez ellen hatottak. Nem jó az, ami jelenleg folyik. Ugyanis képzünk, álmokat kergetnek alkalmasint az iskolákban a szülők is, a gyerekek is, de igazából sok tekintetben sokszor nincs meg az a megfelelő szakképzettségű s zakember, aki ténylegesen meg tudna élni a megszerzett tudásból, szakmából és kompetencia típusú szakképzésből. Persze, államtitkár úr, azt hiszem, hogy több gondot kellene fordítani a szakma megbecsülésére, különösen a fizetésekre, hogy a kétkezi munka, a szakmunka presztízse Magyarországon helyreálljon. Úgy gondolom, hogy ez most a mélypontján van, és ez rossz a magyar gazdaságnak. Mindent meg kell tenni a tekintetben, hogy a szakmák presztízse helyreálljon. Emlékeznek rá, hosszú évtizedeken keresztül a t isztes szakma becsülete nagyon fontos volt ebben az országban, és ez nem valamiféle demagógia, hanem egy polgári érték. Tudniillik a tisztes szakmából mindig meg lehetett élni. Kérem, az irányban tevékenykedjenek az ön által több alkalommal hangoztatott re formok vonatkozásában, hogy e fontos elvárásnak a jogi feltétele és a szabályozás eleget tegyen. Arra kérem államtitkár urat és a kormányt, hogy komplex módon, rendszerszemléletben nyúljon ehhez a kérdéshez. Nagyon fontos dologról van szó, és azért bátorko dtam felszólalni és hozzászólni, hogy magam is hozzáadjam a véleményemet; ha ez a folyamat elindul, bátorítom csak önöket benne, hiszen a gazdasági felemelkedésünk alapja a szakképzés, képzés és átképzés. És ne apró tömedékeléssel, ne apró lyukak javítgatá sával foglalatoskodjon a kormány, hanem az ellenzékkel is egy komplex áttekintés mellett komplex törvényjavaslattal álljunk elő. A rendszert meg kell újítani e tekintetben, a szakképzés, átképzés és felnőttképzés rendszerét. Köszönöm szépen, hogy szólhatta m. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki részt venni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Csizmár Gábor államtitká r urat, hogy most kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Államtitkár urat illeti a szó. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő társaim! Annyiban szerencsés a helyzetem, hogy a miniszter úr a vita egy szakaszában egyfajta részösszefoglalót tartott, úgyhogy az azóta elhangzottakhoz szeretnék néhány megjegyzést fűzni. Az első, hogy többen, a patkó különböző oldaláról vetették fel, ho gy legyen becsülete a szakmunkásnak, a szakmunkának, újólag teremtsük ezt meg. Én is azt gondolom, hogy azt a régi jó hírét a magyar munkavállalónak, szakmunkásnak, szakembernek, ami a világban volt, tehát hogy kitűnő és korszerű szaktudással rendelkezik, meg kell őrizni. Volt egy másik jó híre is akkor, hogy olcsó volt. Azt gondolom, hogy ezt már nem kellene nekünk nagyon favorizálni, sőt mi több, ebben nem is kéne a versenyt állni, hanem abban kéne, hogy köztudomású legyen Európában, a világban, hogy a ma gyar szakmunkás, a magyar szakember kitűnő felkészültségű, érti a szakmáját, korszerű
