Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KISS FERENC (MSZP):
2356 A kisebbségi véleményeknél már említettem, de még egysze r szeretnék visszautalni arra, hogy bizonyos forrásokhoz csak az akkreditált felnőttképzési intézetek juthatnak hozzá. Van egy nagyon komoly... - hiszen itt is szó volt róla, hogy az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzést közelíteni kellene egy máshoz, és az úgynevezett alanyi jogon képző intézmények e szerint a törvényszöveg szerint nem képesek hozzáférni. Tehát ha nem akarunk eltérni attól a céltól, hogy közelítsük az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzések formációit egymáshoz, akk or szövegszerűen is meg kell említeni az alanyi jogon felnőttképzéssel foglalkozó iskolákat is. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Kiss Ferenc képviselő úrnak, MSZP. KISS FERENC (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk levő törvényjavaslat kapcsán - mint ahogy a vezérszónokok is, a képviselőtársaim is elmondták - több törvényt módosítunk. Én ezek közül a szakképzési törvényhez, a szakképzési alap felhasználásá hoz és a felnőttképzéshez szeretnék csak nagyon röviden hozzászólni. Azt érzékeltem, hogy az egész szakképzés, a felnőttképzés képviselőtársaim felszólalásából következően is komoly, felelősségteljes munkát és felelősséget igényel, ezért a pozitív, a negat ív észrevételek, vagy az éppen elméleti és gyakorlati észrevételek is mind azt szolgálják, hogy jobbá próbáljuk tenni a tanulóképzést és a felnőttképzést. Az első ilyen téma a kamarák szerepe. Megítélésem szerint eddig is, és a törvénymódosítás tová bb erősíti a kamarák szerepét, hisz az eddigi ellenőrzésen túl, mint ahogy képviselőtársaim is elmondták, már a vizsgakövetelmények, a vizsgakérdések, illetve a vizsgaelnök személyének a kijelölésében is jogot ad a kamaráknak. Úgy gondolom, hogy ma a kamar ák a szakmai képzés területén már alkalmassá váltak, hogy ezt a feladatot ellássák. A következő a tanulószerződés kérdése. Lehet azt mondani, hogy kevés, amit adunk a tanulónak a tanulószerződés alapján, és azt is lehet, hogy nem eléggé differenciáltan adt uk ezt. Konkrétan miről van szó? Az eddigi 15 százalék helyett, ami a jelenlegi minimálbér 15 százalékát jelentette, a törvénytervezet ezt 20 százalékra emeli, az eddigi kötelező helyett viszont meghagyja a lehetőséget a munkáltatónak, hogy a tanulók szorg alma és előmenetele alapján differenciáltan emelje félévente vagy évente a tanulóknak a juttatását, természetesen figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy szemben azzal, ami eddig volt, hogy mindenkinek kötelezően kellett adni, most viszont a lehetőség bizt osított. (11.40) Úgy gondolom, hogy a munkáltatók eléggé felkészültek, hogy tudnak ezzel a differenciálással élni. Azt hiszem, hogy a tanulók is pozitívan értékelik ezt a lehetőséget. A következő a felnőttképzéssel kapcsolatban, az előttem szóló képviselő úr is utalt rá, ez pedig az akkreditációs eljárás. Ez szigorítás az eddigi törvényhez képest, hiszen mint ahogy a törvény is utal rá, azok a képző szervek és nemcsak intézmények, hanem vállalkozások, akik részt vettek bármilyen támogatás igénybevételénél v agy a szakképzési alap felhasználásánál, jogosultak voltak, ha akkreditáltak, a támogatás igénybevételére. Az eddigi intézményi akkreditácó mellett most a törvénytervezet előírja, hogy már a képző szerv által megvalósított akkreditált képzési programmal és egyéb feltételekkel is rendelkezni kell. Czomba képviselő úr is utalt rá, hogy más ma egy szakma képzése egy szakközépiskolában, és más a felnőttképzés keretében, még ha OKJs szakmáról is van szó. Ezért én úgy gondolom, hogy aki ilyen OKJs szakmát szere tne a képzésben megvalósítani, annak egy akkreditációt, egy programakkreditációt kell végrehajtani. (Móring József Attilát a jegyzői székben Pettkó András váltja fel.)
