Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
2334 ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Tisztelt Miniszter Úr! Az ön tárcájától 34 törvény fog az elkövetkező időszakban a parlament elé kerülni, és nyugodtan mondhatom, ezekből le galább háromban, ötpárti egyeztetéssel, döntéssel minden további nélkül nagyon komoly törvényt lehetne megalkotni. Ezt mondom azért is, mert a szakképzési törvény átalakítása megérett, és nagyon fontos kérdés. Nagyon fontos kérdés azért is, mert ma sajnos Magyarország szenved attól, hogy bizonyos szakmacsoportokban állandósult a hiány, bizonyos speciális szakmákban, amelyek Magyarországra jellemzőek voltak, a szakma utánpótlása teljesen kiürült. Reggel beszéltem egy szakközépiskolával és egy olyan emberrel, aki évek óta foglalkozik a fiatalok szakképzésével, gyakorlati képzésével, ráadásul az Iposzon keresztül rendszeresen vizsgáztat is. Tehát olyan tapasztalata van, amelyet érdemes elfogadni, és a törvénybe is úgy beemelni, hogy valóban a hazai szakképzés, felnőttképzés meg tudjon felelni azoknak a kihívásoknak, amelyek Európára és az Európai Unió tagországaira jellemzőek. Ehhez tartozik az, hogy a szakképzési alap eddigi 20 százalékról 60 százalékra történő helyben hagyása részben egyfajta megoldás, egyfajt a kedvet biztosít a hazai kis- és középvállalkozásoknak a gyakorlati szakoktatás további erősítésére. Ezen egy kicsit azért mégis túllépnék, miniszter úr, majd meg is indoklom, hogy miért. Magyarországon olyan speciális szakmák voltak, amelyek Európában is keresettek voltak. (10.00) Nem véletlen települt át számos olyan gazdasági társaság, amely Magyarországon találta meg az igazi szakmai kultúrát ahhoz a tevékenységhez, amelyet már a saját országában nem tudott tovább folytatni. Az elmúlt napokban, hetekbe n volt vita arról is itt a parlamenten belül, hogy a külföldi nagyobb gazdasági társaságok miért települnek Magyarországra. Nem a minimálbér miatt, tehát annak az adása miatt, hanem valóban Magyarországon olyan szakmakultúrát talált, hogy a saját elvárásai nak maximálisan meg tudott felelni, és a magyar szakmai tudással együtt, a problémamegoldó képességgel együtt túl tudott lépni azon a nehézségen, amely egyben fejlesztést is jelentett számára, és adott esetben a kutatásinnováció kérdését is Magyarországon találta meg, hisz a szakmakultúra tudta hozzá biztosítani a megfelelő erőt. Nagyon fontosnak tartom, és üdvözlöm azt is a Vállalkozók Pártja részéről is, hogy ez a törvény be kívánja emelni a kamarákat. De itt szeretném jelezni a miniszter úrnak, hogy éve k óta most már az Iposz, Kisosz részt vesz magában a szakmai gyakorlati képzési rendszernek a kialakításában és a vizsgáztatási rendszerben is. Tehát én szeretném mindenképpen, hogy ha frekventáltan továbbra is az Iposz, Kisosz megmaradna ebben a szakmai t evékenységben, és a kamarákkal együtt egyeztetne a tárcával. Ugyanilyen fontos kérdés a gyakorlati szerződések kérdése. A hatvanas években Magyarországon egy nagyon jó rendszer alakult ki a szakképzés területén, hisz a második, harmadik évben a gyakorlati képzésnél kihelyezték gazdasági társasághoz a tanulókat, és egy ösztöndíjrendszerrel, tulajdonképpen egy emelt ösztöndíjrendszerrel azt lehet mondani, majdhogynem a termelés bizonyos fázisaiban is részt vettek, tehát gyakorlati oktatás keretén belül. Ezek a rendszerváltozás után totálisan szétestek, megszűntek, azok a gazdasági társaságok, amelyek valóban óriási összegeket fordítottak a gyakorlati képzésre és a saját szakmájuk vagy a saját tevékenységük utánpótlására, tulajdonképpen ezek a gazdasági társasá gok megszűntek. Itt lenne érdemes elgondolkozni azon, miniszter úr, hogy valóban a jelenlegi gazdasági társaságokkal, tehát a hazai kis, közép, valamint a hazánkba települt, más országból jövő gazdasági társaságokkal egy olyan szerződést, egy olyan gyako rlati oktatási szerződést kellene kötni, amelyben valóban a pályakezdő fiatalok a szaktudást is meg tudják szerezni, és én itt javasolnám mindenképpen, hogy egy pályakezdési szerződés is alakuljon ki magában a törvényben. Tehát nemcsak a gyakorlati oktatás idejére, hanem valóban, ha az az adott cég, amely a gyakorlati oktatást
