Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TUKACS ISTVÁN (MSZP):
233 vitának az a célja, hogy megvizsgáljuk a 2005ös költségvetés teljesülését, megvizsgáljuk az elvégzendő feladatainkat ezzel kapcsolatban, megvizsgáljuk azt, hogy vajon helyesek voltake az ezzel ka pcsolatosan kitűzött célok, és elvégezzük azt, amit egy zárszámadáskor a parlamentnek el kell végezni, valamint hogy levonjunk következtetéseket, mert ezek feltétlenül szükségesek egy zárszámadás vitájakor. Azért mondom, hogy látszólag ez a célja, és látsz ólag ért vele mindenki egyet, mert azt gondolom, hogy néhány képviselőtársam másképp gondolja ezt. Másképp gondolja, és másképpen is beszél erről. Különösen megkapóak voltak a zárszámadás adatait és tényeit azon nyomban politikai aktualitásokra lefordító v ezérszónoki javaslatok és hozzászólások, merthogy látnivaló, hogy jó néhányan képviselőtársaim közül nem tudtak szabadulni attól a gondolattól, hogy minden - minden! - parlamentben tárgyalt napirend kapcsán beszélni kell arról, amit ők éppen aktuálpolitiká ról gondolnak, ad notam, a kormány hazudott, és természetesen nem hagyható ki ebből Balatonőszöd sem. Hasonlít a helyzet egy csöppet a klasszikus, George Orwell által megénekeltekre, melyben azt állítjuk, hogy az ellenfelünk mindig hazudik, bezzeg mi sosem tettük ezt. Sosem tettük ezt, hiszen ismeretek hiányában beszéltünk arról a választási kampányunkban, hogy körülbelül 20003000 milliárddal többet kellene költeni, erről szóltak az ígéreteink, és szemére vetjük a mostani kormánynak azt, hogy a választási kampányban nem tett mást. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék visszakanyarodni a 2005ös zárszámadás vitájánál a 2005ös költségvetés tervezéséhez. Hiszen a kritikák alaphangja gyakorta az, hogy ez a költségvetés túlköltekezett, és olyan feladatokat is vállal t magára, amelyeket a későbbiekben nem volt képes ellátni: olyan feladatokat, amelyeket bevétellel nem volt képes finanszírozni, olyan feladatokat, amelyek aztán a költségvetés hiányát okozták. Emlékeim szerint a 2005ös költségvetés vitájakor ellenzékben ülő képviselőtársaink százmilliárd forintnak megfelelő nagyságrendű módosító javaslatot terjesztettek elő anélkül, hogy ennek megfelelő bevételi forrást teremtettek volna. Úgy gondolom, hogy nem kellene elfeledkezni erről az egyszerű tényről akkor, amikor beszélünk arról, hogy hogyan teljesültek a számaink. Különösen úgy nem, hogy nem tudok szabadulni attól az érzéstől, tisztelt képviselőtársaim, hogy a zavarosságra, átláthatatlanságra, trükközésre és egyebekre vonatkozó megjegyzések nem szólnak egyébről, m int annak az elhitetési szándékáról, hogy egy költségvetésben van lehetőség nem az állami feladatokra, a költségvetésben megszabott feladatokra, közös feladatainkra költeni pénzeket, hanem van lehetőség azt például hazavinni és eldugni a szalmazsákba. Nos, miután erre nincs lehetőség, valószínű, hogy azoknak van igazuk, és minden tiszteletem azoké a vezérszónokoké, akik tárgyszerű kritikával illették a 2005ös zárszámadási törvény tervezetét. Sokan említették már a kedvező makrogazdasági mutatókat a 2005ös évben; volt, aki úgy is, hogy persze ezeknek a kedvező makrogazdasági mutatóknak nem volt igazán köze a kormányzat munkájához. Állításom szerint egyébként volt, hiszen azok a reálkereseti adatok, amelyek 6,3 százalékos reálkeresetemelkedésről szólnak, ne m lennének értelmezhetők egy alacsony infláció nélkül, és az alacsony infláció természetesen nem lenne értelmezhető kormányzati intézkedések és a költségvetésben szereplő tételek nélkül. Csak egyetlen ilyen tényezőre hadd utaljak: árkiegészítések. És termé szetesen nem lenne igazán értelmezhető az a 10,8 százalékban bővülő export, amelyről nagyon sokan emlékeztek meg a hozzászólásaikban. (12.50) Mégis szeretnék kiemelni egyetlen mozzanatot a költségvetés teljesüléséből: azt az óvatosságot, amely óvatosság ké sőbb, márciusban beavatkozásban is testet öltött, és biztosította a költségvetés teljesülését is. A másik vezérmotívumról is szeretnék szót ejteni, éspedig ennek a költségvetésnek, illetve a zárszámadásnak, mármint az adatainak a hitelességéről. Az az állí tásom, hogy ezt nem politikai vitában kell eldönteni, hiszen aki vitatja ezeket, az Állami Számvevőszék megállapításaival
