Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 21 (36. szám) - Egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2317 Megadom a szót Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Öné a szó, miniszter úr. KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója : K öszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány célja a tudásalapú, versenyképes gazdaság megteremtése, amely képzett, a társadalmi változásokhoz és a munkaerőpiac új kihívásaihoz alkalmazkodni képes munkavállalót igénye l. A kormányprogramban megfogalmazottak szerint a szakképzés modernizációjának az a célja, hogy a képzés szerkezete, a kibocsátott tanulók száma és felkészültsége minél jobban, rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, hogy magyar ul fogalmazzak: ne az utcára képezzünk, és a magyar gazdaság fejlődése az ember, az embererőforrás szempontjából is kapja meg azt az újabb lökést, amellyel a kilencvenes évek elején a külföldi tőkebefektetők számára még oly vonzó volt. A tanulás, ezen belü l a felnőttkori tanulás támogatása, eredményességének javítása a felnőttképzési rendszer fejlesztésének legfontosabb céljai között szerepel. A szakképzés megváltozott irányítása miatt indokolttá vált, hogy az eddig különálló szakképzési és felnőttképzési t ámogatási tanácsadó testületi és háttérintézményi rendszer felülvizsgálatra kerüljön, és ahol ez indokolt, integráljuk ezeket a rendszereket. A képzések támogatására szolgáló források hatékonyabb felhasználása, a piacképes tudást nyújtó képzések elősegítés e, a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel összefüggő problémák kiküszöbölése is szükségessé teszik a jogszabályi környezet átalakítását. Tisztelt Országgyűlés! Az egységes minisztériumi irányítás miatt a két szakterület támogatására a Munkaerőpiaci Alap képzési alap részének és a foglalkoztatási alaprész felnőttképzési célú keretének összevonását is szükségesnek tartjuk az átláthatóbb és hatékonyabb támogatási rendszer kialakítása érdekében. A támogatási források racionalizálásából adódóan nem indokolt k ét önálló, különálló tanácsadó testület fenntartása, ezért a javaslattevő testületként működő Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács feladatait és hatáskörét a nemzeti szakképzési és felnőttképzési tanács veszi át a jövőben. A tör vényjavaslat alapján a szak- és felnőttképzés eddigi háttérintézményrendszerének átalakításával a Nemzeti Szakképzési Intézet és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet is összevonásra kerül, ezzel biztosítjuk a költséghatékony intézményi működést, és kiküszöböl jük a párhuzamos munkavégzést. Fontos megemlíteni, hogy ezen integrált szervezeten belül önálló szellemi műhelyként fognak továbbműködni a korábbi szakképzési és felnőttképzési tudományos és szakmai műhelyek. A módosításokkal növelni kívánjuk a gazdaság ké pviselőinek szerepét a szakképzésben, a gazdasági kamarák részére a jövőben lehetővé válik a vizsgaelnöki megbízások kiadása azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét kidolgozták, illetve gondozzák, tehát amelynek ők a felelősei , ők vállalnak azért felelősséget, hogy ezen tartalmak a munkaerőpiac igényeinek megfelelők legyenek. Az országos képzési jegyzék fejlesztésére és korszerűsítésére az eddig szakmacsoportonként működtetett bizottságok helyett új típusú bizottság létrehozásá t is javaslatba hoztuk. (8.40) E testületben a munkaügyi és oktatási tárca mellett a gazdasági és szakmai kamarák, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői fognak részt venni annak érdekében, hogy a szakképzés területén jobban érvénye süljön a gazdasági szereplők, a szociális partnerek szerepe, a gazdaság, a munkaerőpiac megrendelése. A törvényjavaslat a tanulószerződések rendszerét érintő változásokat is tartalmaz a tanulószerződések számának növelése érdekében. A gyakorlati képzés egy üttműködési megállapodás alapján történő teljesítésének lehetősége mellett bizonyos gyakorlati képzés feletti arány esetén a
