Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
2276 , hogy a rendelkezéseket, a mégoly technikai rendelkezéseket is pontosan meg lehessen ismerni, végig lehessen követni, ne a kormánytisztviselők becsületszavára, hogy biztos úgy van, ahogy ő magyarázza úgy á ltalában a törvényt a bizottsági ülésen, ne pusztán becsületszóra kelljen a parlamentnek valamire rábólintania. De nemcsak technikai jellegű kérdések szerepelnek ebben a törvényben, például Hankó Faragó Miklós képviselőtársam nagyon is érdemi kérdésről bes zélt, amikor a kormány üléseinek a dokumentálásával kapcsolatos rendelkezéseket kifogásolta, mellyel, megjegyzem, az adatvédelmi országgyűlési biztosnak is meggyűlt a baja, mármint ezekkel a rendelkezésekkel, és az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságánál találkozhattunk az adatvédelmi biztos kifogásokat tartalmazó levelével. De idézhetek más rendelkezéseket is, tisztelt képviselőtársaim, amelyekből egyértelmű, hogy itt új rendelkezések beiktatásáról van szó, nem pusztán arról, hogy az egyik főhatóságot átí rják egy másiknak a nevére, hogy úgyahogy hatásköröket el akarnak osztani. Megjegyzem: egyébként azoknak is lehet érdemi vonatkozása, tehát nem lehet ezeket sem pusztán technikai jellegűeknek minősíteni, hanem, mint mondtam, új jellegű rendelkezésekről va n szó. Nézzük például a törvényjavaslat 1. §ának a (4) bekezdését! Idézem: a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 26. §a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki, i dézet: (9) bekezdés; a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kormánybiztos e tevékenységét a Miniszterelnöki Hivatal politikai főtanácsadójaként látja el, ha munkáját díjazás ellenében végzi. Kérem szépen, ez egy új érdemi szabály! Más: az 1. § (5) bekez dése, a kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. §át egészíti ki ez az (5) bekezdés egy új (6) bekezdéssel, idézem: a minisztert a rendelet kiadásában nem lehet helyettesíteni. Kérem szépen, ez egy nagyon lényeges, na gyon fontos alkotmányjogi szabály, ami itt megjelenik. Nem technikai jellegű szabály, hanem arról szól, hogy a miniszteri rendelet kiadására e rendelkezés értelmében csak a miniszter lesz jogosult, és más - minisztert helyettesítő jogkörben - jogszabályt n em alkothat. (Dr. Géczi József Alajos: De ez nem rossz!) Az 1. § (7) bekezdését idézem, az pedig ugyancsak a kormány tagjai és államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 71. §át egészíti ki új (5) bekezdéssel, idézem: “A kormá nyhivatal tevékenységéről a (2) bekezdés c) pontjában meghatározottak szerint beszámol a kormánynak, valamint tájékoztatja az Országgyűlés feladatkörben érintett bizottságát, a tájékoztatást a kormányhivatal honlapján közzé kell tenni.” Új rendelkezésről v an szó. Nem folytatom, tisztelt képviselőtársaim. Az imént Medgyasszay László képviselőtársam szerényen és az ő szokott rokonszenves modorában mentegette magát, mondta, hogy rendhagyó felszólalása volt. Mint hallottuk, az állategészségügyről és az élelmisz erellenőrzésről beszélt, és ő is érezte, ebben a megjegyzésben tükröződött, hogy egy ilyen áttekinthetetlen és kezelhetetlen törvényjavaslatban ő egyvalamit kiválaszt. Mert valóban, ahogy ő erről beszélt, más beszélhetett volna a bűnügyi nyilvántartásról, a biztosításról, a frekvenciagazdálkodásról vagy az építésügyi igazgatás kérdéseiről, bármiről, mondhatnám, ami az államigazgatási tevékenységgel kapcsolatban valakinek eszébe juthat. Volnának egyébként megfelelő technikák, illetőleg vannak megfelelő tech nikák arra nézve, hogy egy áttekinthetetlen törvényjavaslatot áttekinthetővé tegyünk több javaslat formájában, például - ez csak az egyik lehetőség - kivételes eljárásban is meg lehetne sok mindent tárgyalni, és meg lehetne oldani az áttekinthetőséget és a gyorsaságot is. De úgy tűnik, és az emberben az a gyanú merül fel, hogy szándékos ez a dolog, hogy ne lehessen a törvényalkotásnak igazából megismernie, megtárgyalnia azt a kérdést, és az ehhez szükséges elemző, a szakértők részvételével történő megfontol t mérlegelését a döntés előtt meghozni. Tisztelt Országgyűlés! Így, ebben a formában ez a törvényjavaslat a terjedelme, rendelkezéseinek fontossága folytán, továbbá a tárgyalására biztosított idő komolytalan rövid volta tekintetében
