Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
2247 költségvetésen, hogy forrást teremtsünk. Tudom, ezt elé g nehéz önnek elfogadni, mert ön még nem nyújtott be a parlamenthez költségvetést annak idején államtitkárként, mert nem kellett ilyet csinálnia. (Tállai András: Ilyet nem is fogok.) Nem kellett önnek ilyen jellegű korrekciókat csinálnia, bár kellett volna annak idején, ha szabályosan járnak el, de nem csinálták meg ezt a korrekciót. (Zaj, folyamatos közbeszólások a Fidesz soraiból.) Úgyhogy azt tudom mondani a képviselő úrnak, hogy jobb lenne, ha ezt a részét a dolognak sokkal nagyobb óvatossággal és vissz afogottsággal fogalmazná meg, mert természetesen én megértem azt, hogy szeretett volna ön is költségvetést benyújtani a parlamenthez, ez nem sikerült önnek az elmúlt időszakban. (Font Sándor: Hála istennek, ilyet nem is kellett… Novemberben nem nyújtott be költségvetésmódosítást, csak önök. - Tállai András közbeszól.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Képviselő urak, most miniszter úrnak adtam meg a szót, önöknek is volt lehetősége rá. (Tállai András és Font Sándor közbeszól.) DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : H a nem akart hozzászólni, akkor most már ne beszéljen, az a kérésem. (Kuncze Gábor: A kétéves költségvetés miatt nem volt.) Ez pontosan így van. (Font Sándor közbeszól. - Kuncze Gábor Font Sándorhoz: Ne mutogass, mert leversz valamit! - Derültség. - Az elnö k csenget.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Miniszter urat illeti a szó. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Ez pontosan így van, Font képviselő úr, hogy a kétéves költségvetés miatt nem volt lehetősége benyújtani annak idején költségvetési javaslatot. Kellett volna ugyan költségvetésmódosítást benyújtaniuk, de nem az akkori - hogy is fogalmazzak - parlamentet méltatták arra, hogy ezeket a kérdéseket a parlamenttel megvitatva a parlamentben korrigálják, hanem a kormány saját hatáskörben döntötte el, hogy az akk ori alultervezett infláció és a túlteljesülő infláció miatt mekkora többletbevételeket hogyan használnak föl. Mind a mai napig issza ennek a levét a magyar költségvetési gazdálkodás (Font Sándor közbeszól.) , mert az akkori 220 milliárdról 420 milliárd fori ntra növekedett a maradványtartás a költségvetési intézményeknél, mert úgy adták oda a pénzt annak idején, hogy nyilván már nem lehetett decemberben elkölteni a pénzt. Úgyhogy azt tudom mondani, hogy jobb lenne, ha sokkal nagyobb óvatossággal, sokkal nagyo bb visszafogottsággal nyilvánulnának meg ezekben az ügyekben. Na már most, azt gondolom, hogy ugyanakkor a 2006os költségvetésmódosítás abból a szempontból csak azokat érhette meglepetésként, akik nem tudják összehasonlítani a maastrichti kritériumrendsz ert és a folyó költségvetési kiadásokon nyugvó magyar költségvetési gyakorlatot. (Font Sándor: Nektek sikerült most.) Hiszen nyáron, amikor megtörtént az eredményszemléletű hiány korrigálása, nyilvánvaló volt, hogy szükség lesz arra, hogy a folyó kiadásokb an is keresztülvezessük. A kormány végiggondolta, megfontolta, és úgy ítélte meg, hogy az új költségvetés benyújtásával, tehát a 2007. évi költségvetés benyújtásával párhuzamosan célszerű az Országgyűlés elé terjeszteni a javaslatát, mert ebben az esetben teremtődik meg leginkább annak a lehetősége, hogy mindenki átláthassa, mindenki világosan fölmérhesse, hogy ha ebben az évben megtörténik a hitelátvállalás az autópályaépítések kapcsán, mint amit elmondtam, és ez a bizonyos ESAhídkorrekció, akkor leginká bb így teremthető egy olyan bázis 2006ra és egy olyan meglehetősen kicsi ESAhíd 2007re, ami alapján sokkal könnyebb lesz a különböző közgazdasági számításokat elvégezni mind a 2006os, mind a 2007es költségvetés kapcsán.