Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 20 (35. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
2235 Külön törvényi rendelkezést igényel a Magyar Televízió magyar állammal szembeni tartozásának elengedése, mivel erre csak az Országgyűlés jogosult. A kormány 2004ben készfizető kezességet vállalt a köz szolgálati televízió 4 milliárd forint összegű kereskedelmi banki hitelére. Most azt javasoljuk az Országgyűlésnek, járuljon hozzá a Televízió tartozásának elengedéséhez. Sor kerül a MÁV Cargo, vagyis a MÁV árufuvarozási részlegének értékesítésére, csak ne m úgy, ahogy azt eredetileg terveztük. A privatizáció nem az ÁPV Zrt. közbeiktatásával történik, ugyanakkor az ez évi költségvetés erre a célra 70 milliárd forint kiadási előirányzatot tartalmaz az ÁPV Zrt. számára. Mivel a privatizációnak nem az az útja l átszik most a leghatékonyabbnak, nincs szükség az ÁPVnél ilyen kiadási előirányzatra. Már a zárszámadás keretében, a jövő évi költségvetés tervezetének bemutatásakor időt szakítottam a magyar és az európai uniós elszámolások összefüggéseire is. Mióta Magy arország belépett az Európai Unióba, költségvetéspolitikánk legfontosabb mutatóit az Unió statisztikai módszertanának megfelelően is kiszámítjuk, konvergenciaprogramjainkat pedig kifejezetten e kategóriákra építve fogalmazzuk meg. Naponta találkozhatunk a szaksajtóban is a maastrichti hiány és adósságmutató kifejezésekkel. Mind a kommunikáció, mind az átláthatóság szempontjából komoly probléma, hogy a maastrichti mutatók teljesen más alapfilozófiára épülnek, mint azok a magyar jogszabályokban meghatározott költségvetési és államháztartási mutatók, amelyekről a parlament évente törvényt alkot. A két adathalmaz között természetesen megteremthető az átjárás, levezethető a kapcsolat, de ez még a legavatottabb szakértők számára is komoly feladat, nagy mennyiségű többletinformációt igényel. Természetes igény, hogy azok az adatok, amelyeket év közben hozunk nyilvánosságra, minél inkább alkalmasak legyenek az államháztartási folyamatok alakulásának és ezáltal a konvergenciaprogramban rögzített középtávú gazdaságpoli tikai program hitelességének a megítélésére. A magyar prezentációt jellemző pénzforgalmi szemlélet a pénzmozgásokból indul ki. Ezzel szemben a maastrichti mutatók úgynevezett eredményszemléletben készülnek, amelynek lényege, hogy a gazdasági eseményeket, d öntéseket bekövetkezésük, megszületésük pillanatában rögzíti. A magyar prezentáció az államháztartás alrendszereit fedi le, a maastrichti mutatók azonban kiterjednek például egyes állami tulajdonú társaságokra, közalapítványokra és egyéb nonprofit szerveze tekre is. Vannak még további kisebbnagyobb eltérések a két módszertan között, de a most tárgyalt törvényjavaslat szempontjából ez a kettő a legfontosabb. Nem jobb vagy rosszabb az egyik rendszer a másiknál, más a funkciójuk. A világban néhány ország már m egkísérelte eredményszemléletben készíteni a saját költségvetését, de a többségük különféle okokból utóbb visszatért a pénzforgalmi szemlélethez. Mivel az év közbeni adatok nálunk is csak pénzforgalmi szemléletben készülnek, a legjobb megoldásnak az tűnik, ha igyekszünk minimalizálni azokat az ügyleteket, amelyek a pénzforgalmi és eredményszemléletű adatok közötti különbséget eredményezik. Az utóbbi években az egyik legnagyobb ilyen tétel az autópályák építésével kapcsolatos különféle finanszírozá si konstrukciók elszámolása volt. A maastrichti mutatókat az Unió szakértőivel folytatott konzultációknak megfelelően számítottuk ki, de a megkezdett konstrukcióval összefüggésben jelentős mennyiségű hitelállomány halmozódott fel a két állami autópályaépí tő, illetve üzemeltető társaságnál. Mivel e két társaság tevékenységét a maastrichti mutató lefedi, a magyar prezentációban viszont nem részei az államháztartásnak, az ő hitelfelvételük és kifizetéseik különbséget okoznak a két hiánymutató között. Amikor az autópályákat a két cég hitelből építette, akkor a maastrichti hiány növekedett, de a magyar prezentáció szerinti hiány nem. Most 2006ban, illetve 2007ben, amikor az állam átvállalja e társaságok adósságát, a magyar prezentáció szerinti hiánymutató köz eledik a maastrichti hiánymutatóhoz. Ha nem az idén, hanem a jövő év során vállalnánk át a felhalmozott adósság nagy részét, akkor a jövő évi hiánymutatók között
