Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 18 (34. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2027 költségvetést itt a parlamentben átvinni mínuszba, azaz elsődleges hiányt növelő indítványokat a parlamentben elfogadni, mert azt gondolom, e bben az esetben tudjuk azt konzekvensen érvényesíteni, amiről ön beszélt. Egyébként pedig itt a kollégák már mondták, hogy csak komolyan lehet komoly embereknek szólni komoly ügyekről. (Dr. Magda Sándor: Így van!) Köszönöm figyelmüket. (Ta ps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalókhoz. Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A költségvetési törvényjavaslat ka pcsán nem árt egypár szót szólni a hatalom természetéről, hiszen a hatalommal kapcsolatosan mindenki azt gondolja, hogy ez elsősorban valamifajta lehetőség. Szeretném ráirányítani mindannyiunk figyelmét arra, hogy ez jogok és kötelezettségek együttese, és itt a kötelezettségen van leginkább a hangsúly, nevezetesen kötelezettség a társadalom, a nemzet, az állam olyan vezetésére, hogy az továbbvihető is legyen. Tehát felelősség. Persze ez a felelősség leginkább a kormányon lévőket terheli. Ezt egyébként tükrö zi a költségvetési vitában tett hozzászólások sora is, hiszen más felelősségi szintet jelez az ellenzéki hozzászólók vádaskodása, és mást a felelősen gondolkodó kormányoldali hozzászólók. Felelősségünk persze most arra is kiterjed, hogy az általunk megfoga lmazott terveknek - ezek közül is elsősorban a konvergenciaprogramunknak - megfelelő összhangot tudjunk teremteni a költségvetési oldalon. Így tekintve a beterjesztett törvényjavaslatot, de erről nagyon sok képviselőtársam már beszélt, a konvergenciaprogra mmal összhangban van. Ennek megfelelően három nagyon fontos célkitűzése van: egyrészt egyensúlyt teremteni, másrészt az államreform szükséges lépéseit továbbfolytatni, és a talán legfontosabb, hogy a fejlesztésekhez szükséges forrásokat megtervezni, kifize thetőségük lehetőségét megteremteni. Ebből a szempontból, engedjék meg, hogy én a költségvetés egy szűkebb csoportjára, a környezetvédelmi kifizetésekre fokuszáljak. Azt kell mondjam, hogy összességében a rendelkezésre álló több mint 130 milliárd forintnyi összeg - megjegyzem, ez a nemzeti összterméknek csaknem egy százalékát teszi ki , ez egy érdekes arányt mutat, nevezetesen mintegy 72 milliárd forintos összeg az, amelyik a benyújtott költségvetési törvényjavaslat szerint különböző környezeti célú fejles ztéseket szolgál, és a fennmaradó összeg az, ami - mondjuk úgy - a hagyományos környezetvédelmi, illetőleg a környezetvédelmen belül az államra háruló feladatok finanszírozását jelenti. Meg kell jegyeznem, hogy ez az arány nagyon pontosan mutatja azt az ir ányultságát a költségvetésnek, amelyik eltökélt egy olcsóbb állam, egyidejűleg eltökélt egy, a fejlesztésekre sokkal nagyobb hangsúlyt helyező politikára. De nézzük meg, hogy ez az 58 milliárd elegendőe a feladatokra! A feladatok kapcsán, engedjék meg, ho gy szóljak arról, hogy a költségvetési törvényből is kiolvasható, hogy például a környezetvédelmi szervezetekben is folytatódik a leépülés. Ha valaki úgy gondolja, hogy a reform nem más, mint ilyenolyan szervezeti átalakítás, létszámcsökkentés, azt gondol om, hogy súlyosan téved. Természetesen nem a költségvetési törvényből kell majd kiolvasnunk, hanem különböző más törvényekből azokat a feladatátcsoportosításokat, amit csúnya szóval deregulációnak szoktunk nevezni. Igenis szükséges lesz a környezetvédelem területén az erők nagyobbik hányadát a szabályozásra és az ellenőrzésre, és jóval kisebb hányadát a hagyományos környezetvédelmi engedélyezési hatósági eljárásokra fordítani. A reform nem érintheti azokat a legalapvetőbb kérdéseket, mint például az árvízi védekezés. A jelenlegi költségvetési törvény ugyanazt a mechanizmust alkalmazza az árvízvédelmi feladatok finanszírozására, mint a jelenlegi, és mint az idei esztendőben láttuk, ez megfelelően, sőt egyes vélemények szerint kiválóan működött.
