Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - MÉCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - IVANICS FERENC (Fidesz):
1998 politikailag üldözött, elintéztem 180 ezer politikai üldözöttnek a nyugdíját akként, hogy az Idősügyi Tanács egyhangúlag javasolta a kormánynak, hogy 2005. január 1jétől a nyugdíjukat rendezzé k. Akkor jött a puccsválasztással hatalomra került új miniszterelnök. A korábbi elfogadta, a puccsal hatalomra került miniszterelnök pedig a szemétkosárba dobta. 180 ezer politikailag üldözött nyugdíjas, meghurcolt sorsából nem lett semmi! Ezek mindannyian azok a személyek voltak - és befejezem , akiknek a személyes szabadságában való korlátozás mértéke három év alatt volt. Mind a 180 ezer. Támogatta az igazságügyminiszter, támogatta a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatszolgáltatással - sietek, elnézé st kérek , mindenki támogatta! Egyhangú határozat volt! Jött Gyurcsány Ferenc, és a papírkosárba dobta. Akkor írtam egy cikket neki, hogy politikailag nagyon rossz üzenetet adott, és ne érezze késztetésnek, hogy október 23án beszédet mondjon. Nem is mond ott az Operában, talán csak két percet. Lehet, hogy nem ezért, de lehet, hogy ez is közrejátszott. Így kell küzdeni, ezzel egyetértek. (Göndör István: Ez nem így volt! Ez nem így volt, Aszódi úr! Ott ültem a honvédelmi bizottságban, amikor ez napirenden vo lt!) De nem úgy, hogy… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. Ebben a témakörben támogatom. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra je lentkezett és megadom a szót Mécs Imrének, az MSZP képviselőjének. Parancsoljon! MÉCS IMRE (MSZP) : Tisztelt Aszódi Pál! Én azt szeretném, ha az a hangnem uralkodna, ami az én felszólalásomban volt. Azt mondtam, hogy jó lenne, ha közösen intéznénk a dolgoka t. Nagyon sok sérült ember van ebben az országban, hatalmas rétegeket sértettek meg a háború alatt, a háború után, a diktatúra alatt, a megtorlás során. Elég sok ez. Hatalmas bugyrok ezek, amiket kezelnünk kell. De ezeken belül az egyik legsúlyosabb dolog az, amikor a családfőt kivégzik, és ott marad az anya a kisgyerekekkel. Mondjak sorsokat? Mutassak be sorsokat, hogy milyen volt az életük? (Dr. Aszódi Pál: Sok ezret tudok!) Ugye? Ez az egyik dolog. A másik dolog, hogy Antall Józseffel igen jó volt a kapc solatom, és együtt küzdöttünk azért, hogy a szovjet csapatok minél előbb kimenjenek. Azért ne felejtsük el, hogy ez is közös törekvés volt! Beszéltünk a NATOfelvételről. Tudja, ki volt az első magyar politikus, aki fölvetette? És meg is lepődtek akkor: Ho rn Gyula volt az, aki fölvetette. Tehát ezért mondom, hogy árnyaltan kell fogalmazni, és nem szabad gyűlöletből, szélsőségesen beszélni. A rendszerváltásnak is, az utána következő harmadik köztársaságnak is az a legnagyobb érdeme, hogy közös akarattal jött létre, közös erőfeszítésekkel jött létre. És most is szükség volna ezekre a közös erőfeszítésekre, mert nehéz helyzetben vagyunk, de nem reménytelenben, és meg tudjuk ezeket oldani. Fontos, hogy összefogjunk és együttműködjünk fontos nemzeti kérdésekben. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Ivanics Ferencnek, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! IVANICS FERENC (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgy űlés! Mécs Imre korábbi hozzászólásához szeretnék szólni, egy olyan képviselőhöz, aki gyakorlatilag egy évvel ezelőtt még SZDSZes képviselőként ült itt a parlamentben, most pedig a Magyar Szocialista Párt soraiban ül, ami számomra is bizonyos érthetetlens éget jelent, pont az előbb említett történelmi események kapcsán, de ez egy másik dolog. Idézetet olvasnék önöknek. “Magyarország, bízzál önmagadban! Sokat és jól dolgoztál. Kezdj megbarátkozni a gondolattal, hogy sikeres vagy, és a karácsonyod is szép les z.” Később lejjebb,
