Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - DR. GRUBER ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - MÉCS IMRE (MSZP):
1994 Hozzá kell tennem azt, hogy a Magyar Honvédség keretén belül is két nemzetbiztonsági szo lgálat kategóriájába eső szervezet működik. (21.30) Ez a Katonai Felderítő Hivatal, amely azonban csak részben folytat titkosszolgálati munkát. Oda tartozik a katonai attaséhivatalok szervezete, részben diplomáciai feladatot lát el, részben ugyanúgy képvis eli a Magyar Köztársaságot és a magyar fegyveres erőket, mint ahogy a diplomáciai testület is. Együttvéve, ha a Katonai Biztonsági Hivatal 2,5 milliárd forintját is a biztonság erősítésére szolgáló vektorként fogom fel, és a felderítő hivatal közel 9 milli árd forintos ráfordításából legalább a felét szintén a biztonság növelésére értékeljük, akkor azt kell mondanom, hogy a Magyar Köztársaság költségvetése jelentős összegeket biztosít arra, hogy a titkosszolgálatok, különösen a terrorizmus elleni harc kereté ben hatékonyan tudjanak fellépni. El kell mondani azt, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartozik a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Szokták ezt külön titkosszolgálatnak nevezni, és aki pejoratívan akar beszélni a titkosszolgálatokró l, az öt titkosszolgálatról beszél, nem is szólva a más szerveknél, például a határőrségnél vagy a pénzügyőrségnél folyó titkosszolgálati munkáról. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatról le kell szögeznünk, hogy kiszolgáló jellegű, és tulajdonképpen megtakarí tást jelent az, hogy elkülönült szervezetként működik, mert ez a szakszolgálat látja el az összes valóban titkosszolgálatnak tekinthető szervezetet a munkájával. Tehát megrendeléseket adnak a szakszolgálatnak, és a szakszolgálat hajtja végre ezeket a megre ndeléseket. Ennek következtében érthető, hogy az összesen 36 milliárdnyi keretből 17 milliárd, közel 18 milliárd jut a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra. Látnunk kell, hogy a katonai titkosszolgálatok számára is jelentős mértékben dolgozik a szakszolgálat, másrészt tudomásul kell vennünk, hogy különösen az elektronika és a digitális technika hallatlan fejlődése következtében, igen jelentős beruházásokat kell eszközölni ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a technika fejlődésével és a külföldi ellenérdekeltségű szolgálatok működésével. Mindezeket együtt tekintve azt kell mondani, hogy Magyarország biztonsági helyzetét a lehetőségekhez képest megfelelő módon támogatja ez a költségvetés, és úgy gondolom, hogy a költségvetésnek ez irányú részét jószándékúan és az o rszág biztonsága érdekében való szemlélettel támogatni tudjuk. Keleti György kollégám már beszélt arról, hogy a honvédelmi költségvetésünk megfelelő járulékos intézkedések figyelembevételével teljesíteni tudja azokat a vállalásokat, amelyeket a Magyar Közt ársaság elvállalt a kollektív védelmi szervezetben, a NATOban. Ugyanakkor biztosítja azokat az elvárásokat a minimális szinten, amelyeket a Magyar Honvédséggel szemben mi magunk, magyarok kitűztünk. Azt is látni kell, hogy Magyarország biztonságát NATObe lépésünk óta tartjuk megnyugtatónak. Amíg nem lettünk a NATO tagja, annak a biztonsági nemzetközi szervezetnek, amely több mint hatvan éven keresztül biztosította a mi földrészünkön és a világ nagy részén is a békét, az ebben való részvételünk az igazi gar anciája annak, hogy Magyarország biztonságban lehet. Természetes, ennek megvannak a követelési részei, nekünk is hozzá kell járulni a közös erőfeszítésekhez. A közös erőfeszítésekhez az általunk vállalt katonai tevékenységet, a NATO vezető szerveinek legte ljesebb megelégedése mellett teljesítjük. Amit nem tudunk teljesíteni, az az a vállalás, hogy évente a GDP 0,5 százalékával növeltük volna a hozzájárulásunkat a honvédelmikatonai szféra költségvetéséhez. És itt kell felhívni a figyelmet, és egyenesen, vil ágosan kell beszélni, hogy mi szeretnénk teljesíteni ezt a vállalást, készek is vagyunk erre, de nem tehetjük meg, mert a prioritások miatt és a NATO által felállított prioritások miatt is elsősorban rendbe kell hoznunk az ország gazdasági szénáját és az á llamháztartást. Ez rendkívül fontos dolog. Hadd emlékeztessek arra, ami számunkra is nagyon érdekes volt, amikor a NATOfelvétel szakaszában voltunk, hogy a prioritások korántsem a katonai erővel kezdődtek. A prioritások sorrendje az volt, hogy az ország d emokratikus jogállami rendszere, a többpártrendszer, a parlamentarizmus és az emberi jogok biztosítása volt az első követelmény ahhoz, hogy mi a
