Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
200 Ez nyilvánvalóan figyelmeztet bennünket arra, hogy a következő évek már nem tudják biztosítani ezt a folyamatot, hiszen fölborul a költségvetés ezen egyensúlya is, ezért itt összhangba kell hozni a jövedelmek növekedését, változását a gazdaság növekedésének, változásának ütemével. A foglalkoztatási adatok tekintetében kicsit árnyalódik a kép. Bár a foglalkoztatottak száma 2005ben is emelkedett, 56,9 százalékra, ez azonban rendkívül csekély mértékű létszámtöbbletet jelent, de önmagában legalább ez megnyugtató, hogy nem csökkent az alkalmazottak köre. Ugyanakkor az inaktívak közül sokan munkát keresnek, ezért a munkanélküliek száma 7,2 százalékra emelkedett. A gazdasági kapcsolatok nemzetközi értékelésének fontos mutatószámai a kereskedelmi és a pénzügyforgalomban megmutatkozó, az ország szempontjából passzív és aktív mérlegek, így a folyó fizetési mérleg, ami 2005ben 6,4 milliárd euró értékre csökkent. Ez a GDP arányában számítva 1,3 százalékos, rendkívül jelentős csökkenés, és ezen belül az áruforgalmi mérleg is 1,1 milliárd euróval kedvezőbben alakult, mint a korábbi időszakban volt. 2005 a működő tőke beáramlása szempontjából is egy jeles esztendő: rekordnagyságú, 5,4 milliárd euró értékű működő tőke került az országba vagy került visszaforgatásra a gazdaságba - mindez az akkori, viszonylag erős forintárfolyamon számolva. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a gazdaság jó állapotban volt, és reméljük, a gazdaság jó állapotban is marad. Ehhez azonban tennünk kell, mert a költségvetési szféra már nem ilyen kedvező képet mutat a számunkra. A költségvetés hiánya - pénzforgalmi szemléletben - 1068 milliárd forint. Ez a módosított előirány zat alatt marad a maga 4,9 százalékos GDParányos értékével. Azonban a pénzforgalmi szemlélet mellett, mint tudjuk, különösen az uniós elszámolás, az uniós konvergencia szempontjából számot kell adnunk az úgynevezett eredményszemléletű hiány értékéről is, ami az egyébként alkalmazható korrekcióval 6,1, e korrekció nélkül 7,6 százalékos szinten alakult. Az első probléma az, hogy zavaró a két, a pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiányadat közötti viszonylag nagy pénzügyi híd, ami természetesen ma tudottan az állami vagyon értékesítésének közel 632 milliárdos bevételéből származik, ami a pénzforgalmi hiányt csökkenti, az eredményszemléletben azonban nem mutatható ki egyszerre. Ezek mértéke az évek folyamán természetesen megjelenik, például az említett BApr ivatizációs eljárás kapcsán megjelenő bevételek jelentős része a 75 év alatt évente fogja javítani a mérleget, erre az évre azonban ez természetesen nem koncentrálódott, nem koncentrálható. Itt a kérdés másik fele az, hogy be tudjuke mutatni ezeket a foly amatokat úgy egységesen, ahogy az szükséges. Megint egyetértve a Számvevőszék ez irányú észrevételével, azt gondoljuk, hogy egységesíteni kell, tehát az eredményszemléletet is egységesen kell érvényesíteni a beszámoló jelentésekben, a zárszámadás végrehajt ásáról szóló törvényjavaslatban, ehhez egy egységes számviteli képet, képletet kell kialakítani; bár ennek majd éppen az uniós forrásokra rátérve vannak olyan nemzetközi vonatkozásai is, hogy az uniós elszámolást is egységesíteni kellene, hogy valamennyi t agország úgy tudja bemutatni az európai uniós elszámolásait, ahogy azt majd maga az Unió megmutatja a mi számunkra. A hiány keletkezésének természetesen több oka is van: kereshetjük azt a bevételi oldalon, és kereshetjük azt a kiadási oldalon. A bevételi o ldalon mintegy 320 milliárdos bevételi elmaradás érhető tetten, ami részben tervezési hibára is visszavezethető. Egy tétel, az áfabevételek 87,2 százalékos teljesítése vagy teljesülése már önmagában magyaráz is ebből egy 260 milliárdos összeget, de a követ keztetés természetesen az, hogy az áfabevételeket mind a folyamatos tervezésben, mind a későbbiekben jóval óvatosabban kell alakítani. A bevételi oldalon tulajdonképpen számos más, apró tétel van, természetesen itt is szóba kerülnek adóbevételek is, de egy éb összegek is, ezek azonban nem olyan lényegesek, hogy részletesen megemlítsem őket.
