Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 10 (20. szám) - Professzor Valeriy Dimitrov, a bolgár állami számvevőszék elnökének köszöntése - A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
197 Zárszámadási ellenőrzésünk alapján a kormánynak, a pénzügyminiszternek, valamint más minisztereknek címezve különböző súlyú és természetű teendőkre vonatkozóan egyúttal összesen 81 javaslatot tettünk. Ezek sorában olyan, az e lmúlt években már több ízben felvetett, átfogó jellegű javaslat is megtalálható, amiben felkérjük a pénzügyminisztert a költségvetési, valamint a zárszámadási törvényjavaslat kötelezően bemutatandó mérlegeire és kimutatásaira vonatkozó törvényi előírások a ktualizálására. Ugyancsak a pénzügyi kormányzat vezetőinek címzett, alapvető folyamatokat érintő javaslat, hogy gondoskodjon az Európai Unióval való elszámolások részletesebb bemutatásáról, ami elősegíti a kapcsolatrendszert, valamint az átláthatóság erősí tését. Bár a képviselő hölgyek és urak előtt jól ismert, mégis hangsúlyoznom kell, hogy az alkotmányos jogállásunkból adódóan a kormány gazdaságpolitikájának, fiskális politikájának és a megvalósításukat előmozdítani hivatott intézkedéseknek a szakmapoliti kai elemzése kívül esik az Állami Számvevőszék hatáskörén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tennénk meg minden tőlünk telhetőt az Országgyűlés, valamint a kormányzat tevékenységének segítésére. Az ilyen típusú véleményezés és szakmai értékelés megfelel a nemzetközi számvevőszéki gyakorlatban mindinkább előtérbe kerülő irányzatoknak, az úgynevezett tanácsadó tevékenységnek. A konvergenciaprogram véleményezése során alapvető rendezőelvként juttattuk érvényre, hogy fő feladatunk az állam, az államháztartás hatékony működésének, a közpénzfelhasználás átláthatóságának elősegítése. Ez egyébként a 2006 és 2010 között érvényes számvevőszéki stratégiának is meghatározó része. A véleményezés menetében nem a stabilizációs lépésekre helyeztük a súlyt; a kiigazítást, a stabilitást tényként, a programindítás reális alapjaként kezeltük. Figyelmünket a strukturális intézményátalakítások reformintézkedéseinek megalapozására összpontosítottuk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a kiindulási alapok a magyar gazdaság és a z államháztartás realitását tükrözik. Az egyes szakmai részkérdések véleményezéséhez hozzárendeltük a tematikusan odaillesztendő ellenőrzéseink főbb következtetéseit, ilyen módon, ha szabad ezt mondanom, ellenőrzési tapasztalatainkkal hitelesítve mutattunk rá több más tény és összefüggés mellett arra, hogy az új egyensúly megteremtésében az állami pénzek nem kellően átgondolt felhasználásának megszüntetése kétségkívül fontos, ám a kiadások csökkentése nem cél, hanem eszköz. A kiadások mérséklésének szüksége s velejárója, voltaképpen feltétele az állami feladatellátás tartalmának, terjedelmének, hozzáférési lehetőségeinek és szervezeti kereteinek felülvizsgálata, nem kevésbé a feladatellátás teljesítménykövetelményének meghatározása. Tisztelt Országgyűlés! Ell enőrzéseink, külföldi partnerszerveink, nem különben a makrogazdasági elemzések, a nemzetközi gazdasági, pénzügyi szervezetek és a hitelminősítők egybehangzóan állapítják meg, a kiszámíthatóság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság intézményes biztosít ékai megkerülhetetlen előfeltételét képezik a gazdasági felzárkózásnak, az ahhoz szükséges reformoknak és így a konvergenciaprogram valóra váltásának is. Ezeknek az a fontos előfeltétele, hogy a közpolitikai területeket szabályozó szakmai törvények reálisa n számoljanak a szükséges pénzügyi feltételekkel. A számvevőszéki tapasztalatok is megerősítik, hogy az államháztartás arra alkalmas területein, például az európai forrásokból finanszírozott fejlesztési projektek esetében, már csak az abszorpciós képesség erősítésének érdekében is, célszerű a feladat, illetve a programalapú költségvetés alkalmazása. Ez, adott esetben többéves kitekintésre, előregondolkodásra is késztetve, feltételezi és igényli a tervek, projektek pénzügyi és szabályozási hatásainak előrej elzése mellett a gazdaságra, sőt a társadalomra gyakorolt hatásokat tartalmazó tanulmányok összeállítását, érdemi hasznosítását. Meg kell jegyeznem, a programalapú költségvetés ily módon a költségvetési fegyelem megszilárdításában is fontos szerepet tölthe t be. A fenntarthatóságot, végső soron a költségvetési biztonságot szolgálja a megfelelő eljárásokat, kereteket, korlátokat alkalmazó, úgynevezett szabályalapú költségvetési keretrendszer. Ez természetesen nem csodaszer, kiérlelt pénzügypolitikára és strat égiára támaszkodva azonban a nemzetközi tapasztalatok szerint hozzájárul az egyensúlyi
