Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - PÁNCZÉL KÁROLY (Fidesz):
1898 normatív támogatást tartalmaz a törvény - ez egyébként azt jelenti, ho gy lényegében 2004 óta, azaz három éve nem emelkedik a támogatások összege. Szeptembertől a normatívákat tekintve egy új számítási modell lép be: a teljesítménymutató után járó hozzájárulás, ami egy újabb bizonyítéka az átverésnek. Szó nincs csoportfinansz írozásról, szó nincs finanszírozási reformról; egy bonyolult képlet mögé bújtatott normatívacsökkentésről van szó, ami valójában továbbra is gyerekarányos finanszírozást jelent. (14.00) És ha ebbe a képletbe behelyettesítünk, azt az eredményt kapjuk, hogy 2007től az 1. évfolyamos tanuló 145 700 forint támogatást kap, szemben az eddigi 204 ezerrel. Egy 5. évfolyamos tanuló normatívája 171 800 forint lesz az eddigi 212 ezerrel szemben; vagy egy 9. évfolyamos tanuló 219 ezer forint normatívát fog kapni jövőre , ami eddig 262 ezer forint volt. Összhatásában ez azt jelenti, hogy a fenntartók tömegesen szervezik majd át az iskolai csoportokat. Számítások szerint ez 5 ezer iskolai csoportot és 100 ezer tanulót érint. A kisebb települések iskolái nem tarthatók fenn ilyen támogatás mellett. Tekintve, hogy megszűnik a kistelepülési normatíva, a bejárónormatíva, így a jogi körzetesítés után a fizikai megvalósítás következik. Iskola majd csak ott lesz, ahol azokhoz minden körülmények között, akár az eladósodás árán is, r agaszkodnak a települések. Tisztelt Ház! A gyógypedagógiai nevelésoktatás normatívája 464 ezer forint volt, ennek az összege változatlan lesz 2007 első nyolc hónapjában. Ezt követően azonban ennek a körnek a normatívája 240 ezer forintra fog csökkenni, am ihez persze még jön a teljesítménymutató szerinti összeg. A normatíva csökkenésével a kis létszámú csoportok indítása, elegendő gyógypedagógus foglalkoztatása lehetetlenné válik. Ez az eddigi egésznapos gyógypedagógiai ellátást biztosító intézményrendszert veszélyezteti. Sok helyen megszűnhet a vak, siket, értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése. Ez is rávilágít arra, hogy a kormányt vak fiskális szemlélet vezeti, szakmai hozzáértés nélkül, vagy az alkotmányos jogokat végképp áthúzó, antihumanista, diszkri minatív, közösségellenes szemléletet tett magáévá. De nincs jobb helyzetben a művészetoktatás sem. A zeneművészeti oktatás normatívája évek óta változatlan, 105 ezer forint. Az egyéb művészeti ágak normatívája 59 ezer forintról 40 ezerre csökken le. Új sza bályozás is életbe lép jövő szeptembertől. Tanulóként csak azt lehet figyelembe venni, akinek 5 tanórai foglalkozása van az eddigi 4 helyett. És ha az iskola nem felel meg bizonyos minősítési kritériumoknak, akkor csak a normatíva 80 százaléka jár a jövőbe n. Felmerül a kérdés: hogyan fognak minősíteni 700 intézményt fél év alatt? És ha minősítenek is, alkotmányosan nem elfogadható, hogy egyazon képzésért, egyazon követelmény eléréséhez két tanulónak különböző normatíva jár. A drasztikus finanszírozásváltozá s mintegy 300 ezer gyereket és a szüleiket érinti, több ezer pedagógus álláshelyét, továbbá azokat a faluközösségeket veszélyezteti, amelyeknek ezek a tevékenységek jelentik a művészet egyetlen eleven forrását, például a néptáncoktatást. Tisztelt Képviselő társaim! Végezetül a bérhelyzetről. Gyurcsány Ferenc az Új Magyarország első száz lépés programban 25 százalékos béremelést ígért, illetve hogy az inflációkövetést biztosító bérmegállapodást kezdeményez majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. Ha figyele mbe vesszük, hogy mi történt tegnap az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, akkor megállapíthatjuk, hogy Gyurcsány Ferenc akkor is és ismét hazudott. Az átalakuló finanszírozás és az óraszámemelés mellett az állásukat megtartani tudó óvónők, tanítók, tanárok sem lesznek igazán elégedettek, hiszen a kormány jelenlegi béremelési ajánlata nulla százalék. Ez a legkedvezőbb esetben is 67 százalékos reálkeresetcsökkenést eredményez. Ezzel folytatódik a szűk esztendők sora, hiszen a 2002es béremelés hatása mára m ár elolvadt, a bérrendszer továbbra is differenciálatlan maradt, számos meghatározó oktatásinevelési feladat ellátása érdemi ellentételezés nélkül történik a továbbiakban.
