Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 17 (33. szám) - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter:
1868 Az ésszerű gazdálkodás azt jelenti, hogy az egészségügyi pénztár nagyobb hatékonysággal és ellenőrizhetőbben költi el a járulékfizetők pénzét. Megszűnnek a kontroll nélkül elfogadott árak, a verseny nélküli bekerülések, a teljesítés nélküli el számolások lehetőségei. Ezt biztosítják azok a reformtörvények, amelyeknek tárgyalása és elfogadása itt a Házban már az idén megtörténik. Megszűnik a pazarlás és megszűnik a túlköltekezés lehetősége is. Megszűnik a túlköltekezés lehetősége azért is, mert a végszavazás előtt álló gyógyszergazdaságossági törvénnyel lezárjuk a gyógyszerkasszát. (11.40) Ezt a rendszert úgy kell felépíteni, és ezt tervezi a törvény, hogy a rendelkezésre álló összegekből biztonságosabban szolgáltasson, és a támogatási keret megt artásának felelősségét igazságosan ossza el a gyógyszerpiac szereplői között. Szemben az ellenzéki retorikával, ez azt jelenti, hogy az esetleges túllépést - vagy hiányt, ahogy korábban emlegették - nem a betegekre fogjuk hárítani. Tisztelt Képviselőtársai m! Mondhatnám azt, hogy a takarékosságra a konvergenciaprogram miatt van szükség. Bizonyos szempontból ez igaz is. Valóban nincs lehetőség további források bővítésére. Mégsem ez a legfontosabb ok. Ésszerű gazdálkodásra akkor is szükség volna, ha a költségv etésnek egyetlen forint hiánya sem lenne. A szemléletváltásnak az a lényege, hogy a kormány a továbbiakban fejleszteni és bőven támogatni kívánja azokat a szolgáltatásokat, amelyek jók és hasznosak, szükségesek, de szigorúan vigyáz, hogy fölösleges kiadáso k ne legyenek megalapozatlan igények teljesítésével teljesíthetők. Mert felesleges kiadások bőven vannak. A kórházi ágyak kihasználtsága rossz, 2025 százalékuk üresen áll, de költséget okoz. Minden ötödik beteg annak ellenére fekszik kórházban, hogy a jár óbetegellátásban számára kényelmesebben, gyorsabban és pénzügyileg is hatékonyabban meg lehetne gyógyítani. Míg az európai országok többségében már az 50 százalékot eléri vagy meghaladja az egynapos beavatkozások aránya, Magyarországon ez a szám csak néhá ny százalék. A kormány döntött az európai színvonalú és igazságos ellátórendszer kialakításáról és a pazarlás megszüntetéséről. Az erről szóló kórházfejlesztési törvényt éppen ma nyújtja be a kormány a parlamentnek. A törvény annak a példája és egyben gara nciája, hogyan lehet ugyanannyi pénzből jobb egészségügyet csinálni. A felesleges aktív ágyak számának csökkentésével sok milliárd forint takarítható meg. De ez a pénz az egészségügyben marad. Ebből javítható a kórházi ellátás általános minősége, és ebből fejleszthető a járóbetegszakellátás is. Szorosan kapcsolódik az előző elvhez a területi egyenlőtlenségek csökkentésének programja. Mindannyian tudjuk, mi magunk is elmondtuk, hogy az egészségügyi szolgáltatások és szolgáltató rendszer eloszlása torz, mege ngedhetetlen aránytalanságok tapasztalhatók benne. A reformtörvények határozott intézkedéseket jelentenek az igazságtalanságok mérséklésére. Ehhez az átalakuláshoz az egészségbiztosító kasszájában 27,5 milliárd forintot különítünk el. Tisztelt Képviselőtár saim! Nézzük a bevételi oldal fő számait! Az egészségbiztosítási ellátások fedezetéül szolgáló bevételek előirányzata 1636 milliárd forint. Ez az Állami Számvevőszék megállapítása szerint is megalapozott, a realitásokat tükröző keretszám. Ennek közel 64 sz ázalékát, 1043 milliárdot a munkáltatói és biztosítotti járulékok adják. Ezt további járulékok még 140 milliárd forinttal egészítik ki. Fokozatosan kiszűrjük a potyautasokat, azokat, akik bár megtehetnék, mégsem fizetnek járulékot. Ezt kívánja az igazságos ság. Láthatják tehát, tisztelt képviselőtársaim, nem igaz az a vád, hogy az állam kivonul az egészségügyből, és nem igaz azért sem, mert az egészségbiztosítási kassza második legnagyobb forrása az állami hozzájárulás, amelynek összege meghaladja a 369 mill iárd forintot 2007ben. Felhívnám a figyelmet az új jogcímként megjelenő, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzatára, ami a gyógyszergazdaságos sági törvény szerint gyártói, gyógyszergyártói és gyógyszerforgalmazói befizetésekből és licencdíjakból folyik be.
