Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1698 adódóan, ez a következő hét esztendő uniós költségvetése, amelyből szeren csés esetben 8000 milliárd forint juthat Magyarországra fejlesztési beruházásokra. Ezen a költségvetési törvénytervezeten látszik, hogy változatni akar. Egy szempontból ez a változás talán féligmeddig sikeresnek nevezhető, de egyéb szempontból nem. A kérd és az, hogy vajon a külső kényszer volte erősebb, az európai uniós külső kényszer, vagy pedig maguk a törvény előkészítői vagy elkészítői döbbenteke rá arra, hogy az eddig járt út hibás, és ezen változtatni kell. Attól tartok az előzményeket ismerve, hog y a külső kényszer hatásáról és erősségéről van szó, és ha belemegyünk a törvénytervezet boncolgatásába, akkor látjuk, hogy az az átalakulás a gondolkodásban, ami szükségeltetne ahhoz, hogy ez az ország normálisan működjön, az bizony még várat magára. Ez s okkal inkább a külső kényszerek hatása. Mert hogy is jutottunk idáig, mi vezetett ide? Az elmúlt öt esztendő miért volt ilyen rögös út a mi számunkra? A baj 2002re vezethető vissza, amikor a szocialistaszabad demokrata kormány elkövette azt az óriási hib át, hogy betartotta választási ígéreteit. Azt hitte, hogy a szavahihetőség ilyen vonatkozású értelmezése szimpatikusabb dolog lesz, és fontosabb, mint az ország gazdasági helyzetének a szemügyre vétele, vagy ennek a szem előtt tartása. A Magyar Demokrata F órum 2002 nyarán a vita során számos alkalommal elmondta - hiszen ott kétszer száznapos programról volt szó , hogy ezeknek a jóléti intézkedéseknek, amelyeket az akkori kormány, a Medgyessykormány megtett, nincsenek meg a pénzügyi alapjai, nincsen meg a gazdasági fedezete, hosszú távra fogja eladósítani az országot. Sajnos, a jóslatunk valóság lett, 2002ben a kormány elveszítette befolyását, kontrollját a pénzügyi folyamatok felett; öt esztendőn keresztül nem sikerült visszaszerezni. Ez a mostani költség vetési törvénytervezet egy szerény kísérlet arra, hogy ezt a kontrollt a pénzügyi folyamatok felett a kormány visszaszerezze, és ha egy kis szerencséje van, akkor talán sikerül is neki. A mostani költségvetési törvény önmagában nem értékelhető, hiszen ahog y az előbb mondtam, különleges helyzetben vagyunk, az európai uniós tagságunkból adódó lehetőségek más szempontok figyelembevételét is szükségszerűvé teszik. Az egyik a már elfogadott, az Unió által elfogadott konvergenciaprogram, amivel természetesen össz hangban kell lennie a mostani a költségvetési törvénytervezetnek. A másik pedig az a nemzeti fejlesztési program II., vagy az Új Magyarország program, hiszen ennek a három dolognak harmonizálnia kell, különben a siker vagy a lehetőségek kihasználásának az esélye el fog mellettünk menni, és nem lesz lehetőségünk ezek kihasználására. A harmónia részben a konvergenciaprogram és e között a költségvetési törvénytervezet között megvan, és erre azt is mondhatnánk, hogy ez így van rendjén. De azért nincs így rendjé n, mert egy költségvetési törvénytervezetnek legalább három hatást vagy három szempontot kell figyelembe venni. Az egyik a pénzügyi egyensúlyra gyakorolt hatása. Ez az az egy pont, ahol azt lehet mondani erre a költségvetési tervezetre, hogy igyekszik kiel égíteni az elvárásokat, a jogos elvárásokat. Node, hát egy költségvetési törvénytervezetnek vannak a gazdasági élet szereplőire gyakorolt hatásai, méghozzá jelentős hatásai, és vannak társadalmi hatásai. Az Állami Számvevőszék jelentésének talán 10. oldalá n szerepel az a törvényi mulasztás, amit az előterjesztő elkövetett, hiszen az államháztartásról szóló törvény írja elő a hatástanulmányok elkészítését. Hatástanulmányt kellett volna készíteni a gazdasági életre gyakorolt hatás vonatkozásában legalább két esztendőre előre, aztán hatástanulmányt kellett volna készíteni a társadalmi következmények elemzése, vizsgálata, előrevetítése vonatkozásában. Az előterjesztő, nevezetesen a Pénzügyminisztérium egyik törvényi kötelezettségének sem tett eleget, tehát törvé nyszegő, törvényt be nem tartó módon terjesztette az Országgyűlés elé a javaslatot, illetve a tervezetet. Különösen fontos lett volna, ha a gazdasági élet szereplőire gyakorolt hatást elemezzük, és ezt látjuk, mert a következő esztendő költségvetésének a m inősége azon fog múlni, hogy a magyar gazdasági élet szereplői milyen pozíciókban fogják - vagy pozícióval fogják - folytatni a következő években a munkájukat.
