Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1691 hogy ennek az érdemi vizsgálata meg sem történt Magyarországon. Ezért a konvergenciaprogram csak arra jó az én felfogásom szerint, hogy megint kitérjünk az elől, hogy a valósá g problémáival igazán szembenézzünk. A konvergenciaprogram csak eltakarja számunkra a problémákat, még hogyha hivatkozási alapot is jelent a jelenlegi kormány számára. Ezek után, ha a 2007es költségvetés elemzésére térek rá, ezt abban a szellemben szeretn ém megtenni, ahogy ezt megtette az Állami Számvevőszék elnöke a költségvetési bizottság ülésén. Mondott néhány dicsérő mondatot, ezt az ott lévő szocialisták félre is értették, és azt mondták, hogy az Állami Számvevőszék az elmúlt időszakban soha ilyen jó véleményt nem tudott megfogalmazni költségvetésről, pedig a sorok között olvasva, vagy ahogy itt elhangzott, Kovács Árpád elnök úr, mint egy igazi diplomata, mindig finoman fogalmaz, de a fogalmazásait érteni lehet, ha valakinek van füle a halláshoz. Tehát ő azt mondta, hogy dicséretes a könyvelő munkája, mert a könyvelő a költségvetés készítése során tényleg jó munkát végzett; ahogy ő fogalmazott, a számok a helyükön vannak, óvatos tervezés történt. A bevételi tervezést óvatosnak minősítette, még ha vannak is olyan bevételi tervszámok, amelyeknél bizonyos kockázati elemet megfogalmazott. (12.10) De az a félretervezés, az a tudatos félretervezés, amely az elmúlt évek költségvetését jellemezte, az elnök úr álláspontja szerint most nem áll fenn. Bevezettünk, u gye, négy új adónemet, persze ezt a nyáron tettük, de hát ez ennek a költségvetésnek szerves része, ami persze nem az egyszerűsítés irányába hat, mint ami kívánatos lenne. A lakossági fogyasztás alakulása - fogalmazott az Állami Számvevőszék elnöke - kocká zatokat rejt. Itt ő arról beszélt, hogy illúzió arra várni, hogy a lakossági fogyasztás növekedése a belső keresletnek valamilyen fajta motorja lehetne. Nyilvánvalóan ez vissza fog esni, hisz százezreket fog megnyomorítani ez a költségvetés. Érdemes arra i s odafigyelni, amit ő a költségvetési bizottság ülésén mondott, hogy azért a bevételi tételek közül 80 milliárd az Alkotmánybíróság kezében van ma még. Ebből a 80 milliárdos bevételi tételből már 5 milliárdról döntött a költségvetés számára negatívan, a la kosság számára, a vállalkozók számára pozitívan, mert ezt az 5 milliárdos tételt máris kivette a költségvetésből akkor, amikor a házipénztáradót alkotmányellenesnek mondta ki, és ez még más indítványok kapcsán is bekövetkezhet. A bevételi oldal 700 milliár d forinttal emelkedett, tisztelt szocialista képviselőtársaim - azért erre a teljesítményre minden évben nem lesznek képesek. Ilyen megszorításokat évenként megtenni nem lehet. Ez valószínűleg egy kivételes év, amikor ezt meg merték lépni. A kiadási tétele k növekedése is mintegy 500 milliárd. Ez azt is jelenti, ahogy a Számvevőszék elnöke fogalmazott, hogy ha a kiadások csökkentéséhez a jelenlegi szerkezetben nem képes érdemben hozzányúlni a kormány, akkor megvannak a nagyon erős korlátai. Ezek a számok ezt mindenképp mutatják. Érdemi szerkezetátalakításra a költségvetésen belül pedig szándékot nem látunk, csak a megszorítások politikáját látjuk, persze reformoknak álcázva. Ezekről is szólni fogok. A könyvelő azért is tisztességesen és jól dolgozott a költsé gvetés előállítása során, mert minden bizonytalansági tényezővel kalkulált - ilyen jócskán van a költségvetésben , és ezért egy soha nem látott nagyméretű tartalékot hozott létre. Négy jogcímen vannak különböző tartalékelemek a költségvetésben, és ezek ös szességében mintegy 200 milliárd forintot jelentenek. Ez nem baj, erre a nagynagy bizonytalanságra rá kell készülnie a költségvetésnek. Egy olyan tartalék van, ami újat jelent, ez az úgynevezett fejezeti államháztartási tartalék. Ilyet eddig nem ismertünk a magyar költségvetésben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy negyedévenként fogja egyes fejezetek költségvetését vizsgálni a kormány, és ha negyedévenként a bevételek teljesültek, és a kiadások se szaladtak el, akkor lehet csak a fejezeti kezelésű tartalé khoz hozzányúlni. Van logika ebben a tervezésben. Ezt én helyeslem azért is, mert az Európai Unió, érzékelve a magyar költségvetés nagynagy gondjait, azt mondhatom, hogy gyámság alá helyezett minket, és félévenként vizsgálni fogja a konvergenciaprogram és a magyar költségvetés teljesülését. Ezt