Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 16 (32. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:
1647 Nem is egyszer volt már nehéz helyzetben a magyar gazdaság; az alig több mint egy évtizede államcsőd közeli állapotban csúcsosodó problémák jutnak leginkább ilyenkor eszünkbe. A mozgástér, a manőverezési lehet őség akkor is, most is végletesen beszűkült, akkor is és most is gazdaságpolitikai fordulatot igényelt a stabilizáció és a kibontakozás. Szerencsére az akkori időszakéval nem összehasonlítható ma a gazdaság növekedése, ma még nem válságos a külső egyensúly i helyzet, az infláció mai szintje sem jelent megoldhatatlan feladatot. Ugyanakkor abban hasonlít, sőt nehezebb a helyzet, hogy az államháztartás egyensúlyi, pontosabban egyensúlyhiányos állapota kritikus. A költségvetési deficit tarthatatlanul magas, ez a z államháztartás adósságállományát is növeli, ami a kamatkiadások emelkedése folytán igen nagy mértékben súlyosbodó költségvetési terhet jelent. Ma a központi költségvetés kiadásainak minden nyolcadik forintja kamatkiadás, 1100 milliárdos, óriási a teher. Az új egyensúly megteremtése érdekében a kiváltó okokon kell változtatni. A szükséges fordulat kibontakoztatása az új konvergenciaprogram uniós elfogadtatásával gyakorlatilag kényszerpályára került. A folyamat továbbvitelét, a stabilizáció következetes val óra váltását, az ezek talaján fenntartható növekedési pályára állást kell vagy kellene szolgálnia a 2007. évi költségvetésnek. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Véleményük kialakításában kérem, vegyék figyelembe hatásköri, feladatköri korlátainkat, még akko r is, ha az Országgyűlés évről évre arra biztat bennünket, hogy a szűken vett számvevőszéki feladatkör lehetőségeinek a maximális kihasználásával próbáljunk olyan gazdasági kérdésben, államháztartási kérdésekben az Országgyűlés rendelkezésére állni, amelye k inkább véleményezést, mint ellenőrzési kérdést jelentenek. Ez egyébként Európában és a világon egy unikális szerepkör, és nem győzöm hangsúlyozni, ebben a tekintetben egészen különleges a felelősségünk. Ezért merem megjegyezni, hogy a 2007. évben romló f oglalkoztatási helyzet, a társadalmi aktivitás adott szintje, a foglalkoztatás szintje, hogy hányan dolgoznak, visszahat a fiskális pozíciókra is, és könnyen eljuthatunk - ha ezek mentén haladunk - olyan alkotmányos kérdésekhez, mint hogy ki milyen ellátás ban részesülhet, és ebben az ellátásban mit és miből tudunk vállalni. Tisztelt Országgyűlés! Miben látjuk ellenőrzésünk, véleményünk alapján a költségvetési javaslat főbb, előrehaladást támogató, garanciális jellegű biztosítékai t, valamint ezt követően kockázati tényezőit? Sok tekintetben, a garanciális biztosítékokat, a költségvetés technikai elkészítését illetően a pénzügyminiszter úrral azonos véleményt képviselünk. A korábbi évek költségvetési javaslataival összevetve - hangs úlyozom, változatlan adózási hajlandóságot feltételezve, a társadalmi stabilitás szintjét adottnak tekintve - mérsékeltebb kockázati tényezőt jelent most az áfa, a személyi jövedelemadó, valamint a regisztrációsadóbevétel. Modellszámításokra támaszkodva is úgy látjuk, hogy az előirányzatokhoz képest 2 százalék körüli eltérések prognosztizálhatók. Az eltéréseket mindenekelőtt a létszámmozgásokkal együtt járó bér- és jövedelemalakulás, az azoktól is függő keresetingadozás befolyásolhatja a közszférában és természetesen a versenyszférában is. Csak a teljesség igényével említem, hogy véleményalkotásunk és így a parlamenti vita szempontjából némi bizonytalanságot jelenthet, hogy néhány adónemre vonatkozóan a Számvevőszék csak késve kapta meg a részletesebb szá mításokat, és ezért ezek vonatkozásában a bevételekre nem tudott teljes körű és megalapozott véleményt kialakítani. Hasonlóképpen nem tudjuk megítélni azoknak az adóbevételeknek a jövő évi kockázatait - például a társasági adó részét képező úgynevezett elv árt adó, a hitelintézeti járadék ügyét , amelyek alkotmánybírósági döntéssel függnek össze. Ezek mintegy 80 milliárdos nagyságrendet tesznek ki. Az állam vagyonával kapcsolatos tervezett bevételek többsége óvatos becslésre épül, megalapozott, és - ez már a kiadási oldalt érinti , úgy gondoljuk, a konvergenciafeltételek szigora mellett sikeresen lehetett visszatervezni a módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatokat, amelyek aránya nem emelkedett 2006hoz képest. Ezen belül - és ez igen l ényeges - a társadalmi igazságosság és kohézió szempontjából meghatározónak tartott családi, szociális, normatív és lakástámogatások tervezése kiegyensúlyozottnak minősíthető. A versenyképesség
