Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 14 (31. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NYUL ISTVÁN (MSZP):
1618 lesznek a javaslat szerint a malusozás összegei, akkor mindenk i azt az évet fogja választani, aki ott a környéken 2010ben vagy '11ben mehetne normálisan nyugdíjba. Azt gondolom, mindannyiunk közös érdeke, hogy a szabályozás hosszú távra végiggondolt, megbízható, egyenletes legyen, ne legyenek benne cikkcakkok. Mit jelent a hosszú táv? Pont egy héttel ezelőtt olvastam a Népszabadságban a német nyugdíjrendszer átalakításának kérdéséről, ahol már 65 év a korhatár, de náluk is lényegesen alacsonyabb, 60 év az átlagos nyugdíjazási centrum. Most akarják összesen két évvel megemelni 67re. És tudják, képviselőtársaim, hogy ezt a kétéves korhatáremelést hány év alatt tervezik bevezetni? Megmondom, kiszámítható a cikkből: 18 év alatt. 18 éven keresztül évenként másfél hónappal emelkedik a nyugdíjkorhatár, ennyi rákészülési id őt hagynak az embereknek arra, hogy tervezni tudják a jövőjüket. Azt gondolom, hogy ez elgondolkodtató. ELNÖK (Harrach Péter) : Puskás Tivadar következik. DR. PUSKÁS TIVADAR (KDNP) : Köszönöm a szót. Lehet, hogy rosszul fogalmaztam, sőt egészen biztos, de én úgy gondolom, ez való igaz, hogy adminisztratív terhet jelent a munkaviszony megszüntetése és utána annak folytatása, egyszer. Másodszor meg itt olyan emberekről van szó, akik törvényesen járnak el. Szóval egy pillanatig nincs szó arról, hogy valamiféle d olgot kihasználunk. Természetesen arra akarok válaszolni, amit tetszett mondani. Tehát a törvényben meghatározott dolgot használják ki. Aztán én úgy gondolom, hogy ők a társadalom megbecsült emberei. És ezenkívül mé g egy nagyon fontos dolog van, a módosító javaslatunkban is szerepel, itt a minimálbér kétszerese szerepelt összegként, amit ők keresnek. Úgy gondolom, a társadalomnak nem a leginkább magas fizetésű rétegéről beszélek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter ) : Nyul Istváné a szó. DR. NYUL ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Úgy gondolom, Szabó Erika felvetésére kell először válaszolnom, aki azt mondta, hogy az Európai Unió majdhogynem kötelezte, hogy ilyen változás legyen. Nem. Én azt mondtam, hogy az e urópai jogharmonizációt is figyelembe vették, amikor a nyugdíjtörvény megszületett, mert olyan törvényi szabályozás kívánatos, ami hosszú távon stabil nyugdíjellátást biztosít a nyugdíjastársadalomnak. Ilyen vonatkozásban van csak az Európai Unióra hivatk ozásomnak alapja. A másik dolog, Soltész képviselőtársunk vetette föl, hogy igen, a foglalkoztatás alapvető dolog, alapvető cél az, hogy a nyugdíjalap stabilan megmaradjon. A kormánytervezet is emellett szól. A nemzeti fejlesztési terv is emellett szól, hi szen a fejlesztések, amelyeket tulajdonképpen az Európai Uniótól várunk, jórészt ezt a célt szolgálják, hiszen a fejlesztésekkel remélhetőleg a befektetések és a foglalkoztatás is növekedni fog. Az új nyugdíjtörvény azt a célt is megfogalmazza valahol, hog y megkívánja azt honfitársainktól, hogy minél többen lehetőleg nyugdíjas korukig tudjanak dolgozni, aktív nyugdíjas korukig aktív életet éljenek, és azt is megfogalmazza, hogy az 58,6 év is, ami ma átlagos nyugdíjbavonulási időpont, a rokkantaknál meg az 53,3 év is azért egyedülállóan rossz mutatónak számít Európában. A foglalkoztatás mellett nagyon fontos, hogy a rokkantnyugdíjastársadalom rehabilitációját is megcélozzuk, erre is nagyon sok példa van már, eddig is, a későbbiekben is, de a kiterjesztett k özmunkaprogram is valami ilyen foglalkoztatási irányba mutat.
