Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 13 (30. szám) - A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
1546 testület pedig - ahogy azt az általános vitában hosszan megvitattuk - nem rendelkezik ilyen jogosítványokkal, mint a nevéből is kiderül, mondom még egyszer, tanácsadó testület. Amennyib en ennek a függetlensége megkérdőjeleződik, úgy két fontos dologra tényleg válaszolniuk kellene képviselőtársaimnak, akik állandóan azzal állnak elő, hogy ez a testület nem független. Ha van egy hatóság, amit egyébként az európai irányelvnek megfelelő módo n a kormány úgy hozott létre, hogy a nemzeti keretek között, a közigazgatás meglévő keretei között a magyar közigazgatás részeként, tehát gyakorlatilag a kormányzati struktúra részeként működik maga a hatóság, akkor mi a probléma ezzel a mellé rendelt taná csadó testülettel? Tehát szervezeti értelemben mi az a függetlenség, amit pontosan elvárnának a képviselő hölgyek és urak? Illetve szeretném újra megkérdezni azt, hogy a tanácsadó testület tagjai közül konkrétan, név szerint ki az, akiről azt gondolják, ho gy úgy került ebbe a tanácsadó testületbe, hogy a törvényi feltételeknek nem felel meg, vagyis nincsen az adott területen megfelelő jártassága, szakértelme, vagy adott esetben bármiféle értelemben párt- vagy kormányzati befolyás alatt álló személy lenne. E zt kellene megmondani konkrétan, mert így teljesen terméketlen ennek az ismételgetése. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon Lászlóé a szó, aki írásban előre jelentkezett. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás sorrendjé ben igyekszem haladni, logikailag azonban lesznek pontok, amiket össze kell kapcsolnom, és ennyiben a sorrendtől el fogok térni. Azt is jeleznem kell, hogy valószínűleg egy ötperces időkeretű felszólalásban nem fogom tudni végigvenni a módosító javaslatoka t, és az ismételt szókérés lehetőségével fogok élni. Az ajánlás 1. pontjában a törvényjavaslat 2. §ának elhagyására teszek indítványt. Ez a javaslat azt célozza, hogy maradjon hatályban a jogellenes elkülönítés fogalmának most hatályos meghatározása. Azér t tartom jobbnak a most hatályos szöveget és rosszabbnak a törvényjavaslatban előterjesztett elképzelést, mert a törvényjavaslatban szereplő megoldás gyakorlatilag tartalmilag kiüresíti a jogellenes elkülönítés fogalmát. Amíg a hatályos rendelkezés erről ú gy szólt: “jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül elkülönít”, addig ehhez képest a mo st javasolt megoldás ezt a tartalmi elemet mellőzné, és pusztán úgy rendelkezne, hogy jogellenes elkülönítésnek minősül minden elkülönítés, kivéve, amit a törvény megenged. Tehát én úgy gondolom, hogy ez abszolút formalizálja a megoldást, mert gyakorlatila g nem mondja meg igazából, hogy mi a jogellenes elkülönítés, hanem felhatalmazza a törvényalkotást egyébként olyan külön törvények megalkotására, amelyekben minden tartalmi követelmény nélkül kivételeket lehet felállítani. Tehát szerintem a most javasolt s zöveg, a kormány mostani javaslata kevésbé védi a veszélyeztetettségnek kitett személyeket a jogellenes elkülönítéstől, mint a hatályos szöveg. Tisztában vagyok azzal is, elnök úr, hogy az uniós irányelv elvárásokat fogalmazott meg a hatályos szöveggel sze mben, azonban úgy gondolom, hogy ez nem előrelépés, hanem a kifejtettek okából visszalépés. Az alkotmányügyi bizottságban egyébként hozzászólás formájában fölvetettem azt, hogy adjunk egy olyan tartalmi követelményt, vagy töltsük meg oly módon tartalommal ezt a rendelkezést, hogy kimondjuk, hogy jogellenes elkülönítés minden, az emberi méltóságot sértő elkülönítés. Továbblépek az ajánlás 2. pontjára. Az ajánlás 2. pontja a költségviseléssel kapcsolatos. Itt a kormány azt javasolja, hogy úgy változzék meg az eljárási költségek megelőlegezésének a szabálya, hogy bizonyos költségeket leszámítva azok előlegezésére eleve a sérelmet szenvedett féllel ellenérdekű fél legyen kötelezve. A törvényjavaslat alapgondolata abból indul ki, hogy a sérelmet szenvedő felek ál talában nehéz anyagi helyzetükből is adódóan hátrányos helyzetben vannak, ha ők
