Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 13 (30. szám) - Bejelentés interpelláció visszautasításáról - Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “A magyar zenepedagógia alkonya” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
1470 előterjesztés általános vitájára 5 óra 6 perces időkeretben kerüljön sor. Kérem, gombnyomással szavazzanak! (Szavaz ás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 304 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslat 5 óra 6 perces időkeretben történő tárgyalását elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! 14 óra 25 perc van, áttérünk az interpellációk , azonnali kérdések, kérdések tárgyalására. Bejelentés interpelláció visszautasításáról ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Házszabály 90. § (4) bekezdése, tovább á az ügyrendi bizottság 36/19982002. ÜB számú általános érvényű állásfoglalása alapján Halász János: “A magyar oktatásért, így a magyar ifjúságért felelősséggel tartozó miniszter nem illetékes annak a kérdésnek a megválasztásában, hogy arányos és jogszerű lenne a rendőrök fellépése akkor is, ha a békésen pizzázó és whiskyt iszogató Hiller Istvánt és Gyurcsány Ferencet ájulásig verik?” címen az oktatási és kulturális miniszterhez, továbbá a “Balatonőszödről mindenkinek Gyurcsány Ferenc neve jut eszébe, de k i volt a tettestársa?” címen a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez címzett interpellációját visszautasítottam , tekintettel arra, hogy nem tartoznak az interpelláltak feladatkörébe. Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP) - az o ktatási és kulturális miniszterhez - “A magyar zenepedagógia alkonya” címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, interpellációt nyújtott be az oktatási és kulturális miniszterhez: “A magyar zenepedagógia alkonya” címmel. A képviselő asszonyt illeti a szó 3 perces időkeretben. DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Tisztelt Miniszter Úr! Amikor a nyári kormányalakítás után ismét egy kézbe került és egy tárca irányítása alá kerü lt a kultúra és az oktatás ügye, megvallom, azt reméltem, hogy ezáltal erősödik majd az iskolának az utóbbi években méltatlanul elhanyagolt kultúraközvetítő szerepe. Arra számítottam, hogy a jövőben az oktatásirányítás nagyobb figyelmet fordít majd egyebek mellett a zeneoktatásra, a magyar gyermekek zenei nevelésére. Az eltelt fél év alatt ennek sajnos semmi jelét nem láttam. A zene az egyik legcsodálatosabb adománya az emberi életnek; a legalkalmasabb eszköz az ifjúság lelki, érzelmi nevelésében. Ezért tan ítottak a hét szabad művészet egyikeként múzikát már az ókorban, majd a középkorban. És ez a felismerés vezette világhírű Kodály Zoltánunkat, amikor a hetvenes évekre megalkotta valódi hungarikummá lett sajátos zenepedagógiáját. Mára a magyar gyerekek elfe lejtettek énekelni. Iskoláinkban alig van énekóra. Sorra szűnnek meg az iskolai kórusok s a diákéveket megszépítő énekkari fellépések. A Debrecenben nyáron megtartott XXII. Bartók Béla nemzetközi kórusverseny és folklórfesztivál 16 díjazottja között már cs ak három magyar kórus volt, és nem sikerült egyetlen első díjat sem szereznünk. Ma már nem a japánok utaznak Magyarországra Kodálymódszert tanulni, hanem fordítva, néhány zene iránt elkötelezett magyar művésztanár megy a TávolKeletre, hogy ellesse a kuli sszatitkokat.
