Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói “körbetartozások” mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
147 klasszikus ajánlattevők esetében van erre lehetőség - és az okmányos meghitelezés szerepel, amelynek a problémájáról Kékesi képviselőtársam részletesen beszélt. Természetesnek tartjuk azt, hogy miközben nagyobb garanciát nyújt a törvény az alacsonyabb szinten lévő vállalkozásoknak, aközb en ne teremtsen méltatlan helyzetet annak számára, aki a fizetésre kötelezett. Ne fordulhasson elő az, hogy az inkasszó révén előbb hozzájusson a pénzhez az alvállalkozó - persze nyilván a fővállalkozók erre ügyelnek , mint ahogy az egyébként megilletné, de erre törvényi garanciák is szükségesek. Fontosnak tartjuk tehát, hogy az inkasszó és az okmányos meghitelezés alkalmazása kellően szabályozott legyen, a törvény ezt meg is valósítja. A közbeszerzési törvény az elmúlt évek alatt - mondjuk, 2004. május 1jétől számítva - sokszor változott, erről is beszéltünk. Nem szerencsés, mert nehezíti a jogalkalmazást, ugyanakkor a változtatások indokoltak voltak, ezt el kell ismerni. Most sem csak a körbetartozások mérséklése miatt változik az alaptörvény, ezt is el kell mondanunk, tekintettel arra, hogy a tervbe vett módosítás az ajánlattevők, a vállalkozások számára egyszerűsítést jelent, a változtatást támogatjuk. Mint ahogy megértjük azt is, hogy ha már megnyílik a lehetőség a törvény módosítására, akkor tegyünk e leget az Európai Bizottság felszólításának, ezt tehát egy kötelező feladat végrehajtásának tekintettük. A módosításokkal kiállított igazolás több eljárásban is felhasználhatóvá válik, valamint azok a pályázók, akik nem tudnak részt venni az eredményhirdeté sen, ők is időben információhoz juthatnak, és így adott esetben korábban megnyílik a lehetőség a jogorvoslatra. Mindezekkel együtt a szocialista frakció is támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, és üdvözli azt, hogy ez reményeink szerint konszenzussal k erül elfogadásra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra következik Herényi Károly, az MDF képviselője. Parancsoljon! HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, eln ök úr. Gondolkoztam, hogy melyik gombot nyomjam meg, mert olyan érdekes vita ez. Igaz, hogy sokkal tágabb kört próbál már felölelni, mint maga a törvényjavaslat, de nagyon fontos dolgokról beszélt Keller képviselő úr. Először azt szeretném megjegyezni, hog y annak idején, a FideszMDFkormányzás idején a közbeszerzési törvényt nem mi módosítottuk; annak az 1. § d) pontja lehetővé tette, hogy az állam bizonyos esetekben közbeszerzési eljárás nélkül ítéljen meg különféle tendereket, illetve különféle munkákat. Tehát ott nem történt törvényszegés, ezt az akkori törvény lehetővé tette. A másik a kamarák ügye. Nagyon fontos, hogy ön ezt szóba hozta, és hogy ezt szóba hozták. Tulajdonképpen a probléma kezelésére - és igaz, hogy ez csak a közbeszerzési eljárá sokra vonatkozik, és az is igaz, hogy a körbetartozás egy sokkal nagyobb kört érint - kétféle megoldás lenne kézenfekvő. Az egyik az állami, tehát hogy az állam avatkozzon közbe, mert a mostani, az, hogy minden szerződés polgári peres eljárást rendel, ha a szerződésben megszabottak nem teljesülnek, ez láthatóan nem célra- és eredményre vezető jogi megoldás. El lehet képzelni egy olyan megoldást, hogy a teljesített szerződések esetében nem fizetés esetén az állam készfizető garanciát vállal, és utána adók mó djára hajtja be ezt a dolgot, de azért ez egy piacgazdaságban csúnya dolog, az államnak nem kéne ennyire beavatkozni. Viszont a kamarák! Ha az IPOSZ alkalmas volt arra, hogy ilyen tevékenységet folytasson és hatékonyan, akkor a gazdasági kamarák erre még a lkalmasabbak lennének. Egy feltétele van a dolognak, illetve kettő, egyfelől a kötelező kamarai tagság. Én annak idején az eltörlés ellen szavaztam, szerintem a kötelező tagdíjat kellett volna jelentősen mérsékelni. Egy működő szervezetet felbontani több m int hiba, és ez egy jól működő szervezet lehetett volna. A másik pedig, hogy hatásköröket kell odarendelni, például a működési engedélyek kiadásának és bevonásának a
