Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvénynek a vállalkozói “körbetartozások” mérséklése céljából történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
145 körbetartozás több tízezer IPOSZtagot érint, becslések szerint 240 milliárd forin t értékben, de rendkívül magas a be nem fogadott számlák tartozása is. Amit az előbb az SZDSZ képviselője, Hankó Faragó Miklós úr mondott az APEHről: az APEH a szövetség értékelését elfogadta, és ígéretet tett arra, hogy a maga részéről biztosít minden ol yan törvényes keretek között megadható kedvezményt, amelynek segítségével az IPOSZ családi és mikrovállalkozásai kis időt nyerhetnek a körbetartozásaik kiegyenlítésére. Például nullás adóigazolást adnak ki azoknak a vállalkozóknak, akik igazoltan körbetart ozás miatt késlekednek az adóbefizetéssel, amennyiben azt írásban kérik. Azt gondolom, ez nagyon előremutató lehetőség. Az IPOSZ javaslata, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni a pénzügyi garanciák biztosítására, a nemfizetés utáni azonnali szankciók bevez etésére – hát erre jó ez a törvénymódosító javaslat, tehát azt hiszem, itt a dolog a helyére kerül. Még néhány adatot engedjenek meg a körbetartozás, a lánctartozások helyzetéről. A károsult vállalkozók és vállalkozások megoszlása cégforma szerint: az össz es károsult 60 százaléka egyéni vállalkozó, 25 százaléka kft., 10 százaléka bt., és 1 százaléka részvénytársaság. Tehát a kicsik halmozottan hátrányos helyzetben vannak. Ez az alkalmazottak számát tekintve 09 főig 75 százalék, 1049 főig 21 százalék, aztá n 250 fő felett gyakorlatilag nullává válik ez a dolog. Tehát mindenképpen a hazai kis- és középvállalkozók kerülnek a legmostohább helyzetbe. Ez a törvényjavaslat szerintünk szakmailag alkalmas, szakmailag kellően kidolgozott arra, hogy ezt a problémát ad ekvát módon kezelje, és a felmerült kérdésekre adekvát és érvényes válaszokat adjon, ezért a Magyar Demokrata Fórum támogatni fogja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt O rszággyűlés! Az írásban előre jelentkezett felszólalók sora elfogyott, viszont három képviselő helyben jelezte felszólalási igényét. Megadom a szót Keller Lászlónak, a Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon! KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen a s zót, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is arról tudok beszámolni, hogy ahogyan a bizottsági előadók elmondták, támogatjuk a benyújtott törvényjavaslatot. Egy mondattal Herényi képviselőtársam, frakcióvezető úr megszólalására annyiban szeretnék reagálni, hogy az v aló igaz, az elmúlt öt évben, amikor persze sokszor volt közbeszerzési törvénymódosítás, és a kormány nem tett javaslatot ennek a problémának a kezelésére, de ha jól emlékszem vissza, akkor gyakorlatilag a parlament is távolról szemlélte ezt a problémakört , és mi magunk sem nyilvánultunk meg a probléma rendezése tekintetében. Más vonatkozásban pedig azok a számadatok, amelyeket mondott a frakcióvezető úr, azért csalókák, mert a problémakörnek csak egy meghatározott, szűk része az, amelyet ez most kezelni fo g. Azzal szeretném kezdeni a hozzászólásomat, túl a megjegyzéseimen, hogy gyakorlatilag mit is jelent a körbetartozás. Erről persze a vitában már volt itt szó, de azt mondom, a körbetartozás során felborul a gazdálkodók, a vállalkozók közötti kiegyensúlyoz ott pénzügyi kapcsolat. Normál esetben a gazdálkodók megállapodnak abban, hogy üzleti kapcsolatot létesítenek egymással, van egy megrendelő, van egy teljesítő, és teljesítenek a megrendelő igénye szerint, a megrendelő pedig kifizeti az ellenértéket, méghoz zá időben, úgy, ahogy az szerződés szerint jár. Ha ez nem következik be, akkor normális esetben késedelmi kamatot kell fizetni. Ez így lenne rendjén, de a gyakorlatot figyelembe véve úgy tűnik, hogy ez még sincs így. Van teljesítés, de nincs fizetés, és az t kellett megtapasztalnunk, hogy ahogyan az időben haladtunk előre, egyre durvult a rendszer. Most már azt is lehet mondani, hogy tudatosan nincs fizetés. (19.20) Azt mondom, hogy a probléma nem most keletkezett. Szatmáry Kristóf úr behatárolta a probléma keletkezésének időpontját. Tudjuk nagyon jól, hogy a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején