Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
1406 Azért, mert létezik igényes vásárlóközönség az Európai Unió területén, ők bármennyire is tömegtermelésre rendezkedtek be, és nagyon szeretik a profitot, nagyon szeretnek Brazíli ában termeltetni - ellenőrizetlenül - különböző termékeket, a baromfihústól kezdve a sertésig, és sorolhatnánk, de a saját gyerekeinek ő is egészséges élelmiszert akar adni. Tehát ebben nekünk potenciális előnyeink vannak. Ezért van az, hogy az agráriusok ennyire féltik ezt a területet. Stratégiát - még egyszer szeretném aláhúzni. Unióban vagyunk. Ha közösen akarunk gondolkodni, akkor meg kell csinálni az európai uniós szintű stratégiát, az eddigi programok teljes hatáselemzését, mert csak így tudunk tovább lépni. Ha nincs hatáselemzés, nem tudunk hova lépni, nincs stratégia, nincs irány, és valóban, valamennyien vesztesek leszünk. ELNÖK (Harrach Péter) : Járvás István képviselő úrnak adom meg a szót, normál felszólalás következik. JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Kösz önöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalásunk során a 2005. évi agrárgazdasági helyzetről szóló jelentés van. El kell mondani, hogy ez a jelentés az elmúlt évekhez viszonyítva időben talán ilyen korán még soha nem került a parlament elébe, mint most, a költségvetést megelőzően valójában az asztalra és megvitatásra került. Ezt fontos dolognak tartottam elmondani, bár azt is el kell mondani, hogy az agrárgazdaság helyzetéről szóló jelentések tárgyalásánál azért gyakrabban megj elent a miniszter úr az elmúlt időszakokban, mint most, 2005ben. De valószínűleg fontos elfoglaltságai vannak, ezt nem vitatom, mindenesetre ez is hozzátartozik ahhoz az értékeléshez, ahhoz a gondolathoz, amit mondani akartam. Többékevésbé változatlan sz erkezetben kaptuk meg ezt a jelentést, a változatlan szerkezet alkalmassá teszi arra, hogy az egyik év jelentését összehasonlítsuk a másik év jelentésével, és ez is fontos szempont. Több szempontból kaptunk megvilágítást a mezőgazdaság 2005. évi helyzete k apcsán: egyértelmű jelentést kaphattunk birtokszerkezetről, birtokméretről, az itt lezajló folyamatokról. Igaz ez a hitelállományra is: milyen a hitelállomány, milyen összetétele van a mezőgazdaság hitelállományának, milyen a jövedelmezősége a 2005. évben, milyenek a kereseti viszonyok, milyen a támogatási rendszer, milyen volt ezeknek a kifizetése. Ezek mind fontos, olyan szempontok, amelyekkel jól le lehet írni a 2005. év mezőgazdaságát. A mezőgazdaságban lévő hitelállomány több mint 400 milliárd forint, és különböző hitelformák vannak, amelyeket a mezőgazdaság szereplői igénybe vettek. Azt látom a hitelformák kapcsán, hogy nagyon szépen kirészletezte a gazdahitelprogramot ez az anyag, hogy kik nem feleltek meg az elvárásoknak, kiktől kellett elvonni ezeke t a hiteleket, milyen okok miatt, és ez nagyon jó. És keresem az anyagban, hogy a többi hitelnyújtással kapcsolatban voltake ilyen vizsgálatok. Vajon amit az integrátorok kaptak - az integrátori hitelek , az ezzel elért gazdasági eredmény valójában vissz ajute az integráltaknak? Ezt nem vizsgálja az anyag! Ez, kérem szépen, diszkrimináció, gazdasági vagy politikai diszkrimináció, és ez nem helyes. Ezért felelnie kell az agrártárcának! Ha egy hitelfélét kicsontozunk - nagyon helyesen , akkor az összes töb bit is ki kell csontozni, tisztelt államtitkár úr, mert akkor járunk el korrekten. Ha ezt nem tesszük meg, vagy csak azt a hitelformát vizsgáljuk meg, amely termelői csoport vagy méret számunkra nem szimpatikus, akkor ez, kérem szépen, diszkrimináció. Ez a z is volt ebben az anyagban, bár ez nincs így leírva, mert nincs kielemezve, de azért ki lehet olvasni. Ezt fontosnak tartottam elmondani. Mit várunk el az agrárium szereplőitől? Mi az, amit elvár a magyar gazdaság? Egy multifunkcionális mezőgazdaságot üze meltetni, vinni, amelyben sok minden van: biztonságos élelmiszert kell termelni, valamilyen mértékben segíteni kell a falusi foglalkoztatást. Megoldani nem tudja az agrárium, de segíteni mindenképpen kell. Tájgazdálkodást, tájökológiát és sok egyéb dolgot elvárunk az agrárium szereplőitől, és hogy hozzájáruljon a nemzeti jövedelemhez is. Hiszen azért mégiscsak értéket állítanak elő a mezőgazdaság szereplői. Ahogy azt megnézzük, a kereskedelemben
