Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP):
1399 egyezni, kollégák! Mert nekünk ez a legnagyobb problémánk, hogy amikor ebben próbálunk valamilyen konszenzus közeli állapotot teremteni, akkor biztos, hogy valaki föl fog ben nünket jelenteni általában itthonról az Európai Uniónál. Nem kellene hagyni, hogy lenullázzon bennünket az Európai Unió a mostani potenciálunk szintjén! Ugyanis erre megy ki a játék, tisztelt hölgyeim és uraim! (15.30) Arra megy ki a játék, hogy még véletl enül se fejleszthessünk - pedig a környezetterhelésünk töredéke, mint Hollandiának, Dániának meg a többinek , azért, mert nem kellenének a mi olcsóbb termékeink ezeken a piacokon, amennyiben korszerű termelési háttérrel csináljuk. Nagyon nagy hibát követü nk el, ha belemegyünk az Uniónak ebbe az utcájába, és nem a modernizációt, nem a fejlesztést választjuk, hanem egy elvont valamit, amire persze ésszerűen is el lehet költeni a pénzt, de hogy az ágazatnak rosszat teszünk vele, abban teljesen biztosak lehetn ek. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ékes József következik. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Amit államtitkár úr mondott, az az európai ügyek bizottságának ülésén is elhangzott, hogy kíséreljük meg a franciákkal és a lengyel ekkel a kapcsolatainkat sokkal komolyabban erősíteni annak érdekében, hogy hosszú távon ne sérüljön a magyar támogatási rendszer. Amit Karsai képviselőtársam elmondott - nagyon sajnálom, hogy nincs itt Magda Sándor képviselő úr - a tárolókapacitással kapcs olatban: az embernek olyan hiedelme és ijedelme volt, mint amikor Albániában azt a rengeteg bunkert építették, hogy az egész országban mindenhol tárolókapacitás lesz. Államtitkár úr, én azért szeretném megjegyezni, hogy az Agrárkutató Intézet számai jók. S zó van itt az energiaerdők kérdéséről is. Az égadta világon senki nem meri leírni vagy kimondani, hogy a mai viszonyok között ezt hogyan folytatjuk tovább. A mai szabad rablógazdálkodást folytatjuk az erdeinkben, vagy pedig valóban energiaerdőszinten prób álunk mozogni. A másik: éveken keresztül beszéltünk a VAHAVAprogramról. A 2005ös költségvetésben, végrehajtásban nem találni olyan számokat, olyan utalásokat, amelyek igazodnának a VAHAVAprogram kérdésköréhez. És itt jön be a vidékfejlesztés, képviselőt ársam. Ha sorrarendre elvesszük a forrásokat, akkor államtitkár úr vagy miniszter úr hiába vázol fel egy nagyon szép jövőképet a vidékfejlesztéssel kapcsolatban. Ha az igényeinket mindig úgy próbáljuk átrendezni, hogy kurtítjuk a vidékfejlesztési források at, akkor - ahogy elmondtam - nem lesz megoldható az erdőgazdálkodás vagy az energiafű kérdése, s lehetne még egy csomó dolgot felsorolni. Aztán én az energiafű kérdésében nagyon óvatos lennék, mert ez egy nagyon agresszív növény. Japánban meg Tajvanban má r ki se tudják irtani. Lehet nagy lózungokat mondani, csak a gond ott van, hogy utána ki se lehet irtani. Ellepi a hegyeket, kiirtja az erdőket, mert minden nedvességet magába gyűjt, és 7080 centiméter mélyre megy le a gyökérzete; nincs isten, aki kiirtja utána. ELNÖK (Harrach Péter) : Karsai Józsefé a szó. DR. KARSAI JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon egyetértek Ángyán professzor úrral, képviselőtársammal, aki arról beszélt, hogy 32 ezer igénylő van a környezetalapú támogatásra. Nézzük meg, h ogy egy területalapú támogatásnak mi a feltétele. Bármilyen növényt beletesz valaki, kapja az uniós támogatást. Beteszi a gofrnövényt, s ha pontosan rajzolja be, pontosak az adatai, megkapja mellé a hazait. Ez most 29 meg 12 ezer, összesen 41 ezer forint. De itt van az a 21 ezer forint, amiről beszélünk. Azt hiszem, el kell hangoznia itt a parlamentben, ha egy percben is annak, hogy én
