Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló, valamint az agrárgazdaság 2005. évi helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KISPÁL FERENC (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
1390 618,1 milliárd forint volt, a 20042005ös… (Ékes József: Nem jó a mikrofonod, tedd fel inkább, mert visszajön a hang.) Tehát a 20042005ös teljesítés 565,1 milliárd forint. A hiány a két évet összevetve teljesítményben - előirányzat és teljesí tés - 53 milliárd forint. Sajnos, nem hoztam magammal, mert 2005ről beszélünk most, 2006ra ez az összeg, ha mindent kifizet a tárca az idén, akkor 91 milliárd forint lesz mínuszban, és még egyszer aláhúzom, azzal még nem számoltunk, hogy mi történik akko r, ha a 25 milliárdos nemzeti területalapú támogatás elvonásra kerül, és ennek az erre eső része az előirányzatból már végleg elvész. Én ezért bátorkodtam, és nem véletlen, hogy küzdöttünk és küzdünk; nem mondjuk azt, hogy nem történt változás, én szándéko san nem hoztam szóba a demonstrációt, kerülni akartam annak látszatát, hogy szóba hozzam, hogy miért kell mindig kikényszeríteni, miért nem lehet ezt érdemben, folyamatában rendezni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Kispál Ferenc képviselő úrnak, Fidesz. KISPÁL FERENC (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott 2005. évi agrárjelentés sok esetben fest pozitívabb képet, mint amit a termelők a valóságos életben, saját bőrükön érzékelnek. Elmondható az is, hogy szebbnek kívánja a jelentés lefesteni a valós helyzetet attól is, amit a számok és a statisztikai mutatók jeleznek. Ez a helyzet például az állattenyésztés állapotának ismertetésénél is. Azt a kormány is eli smeri, és a miniszter úr is sokszor hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság bajainak jelentős része abból származik, hogy felborult a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlya, egészségtelen módon tolódott el a növénytermesztés javára. Mindez nemcsak azt jelenti, hogy a megtermelt gabonát nincs ami megegye, hanem azt is, hogy az állattenyésztés hiánya miatt jelentős hozzáadott érték, termelési lehetőség vész el. Hiszen azt már a régiek is tudták, hogy jobb értékesíteni magasabb feldolgozottságú termékeket , mint alapanyagot. És esetünkben a gabona alapanyagnak tekinthető. Az állattenyésztés pedig az ágazat, amely ezt képes volna feldolgozni, ha lenne elegendő. A problémák elismerése mellett arról is gyakran esik szó, hogy ezen a helyzeten változtatni kíván a kormány, azaz fejleszteni akarja az állattenyésztést. Sajnos, szavakon kívül más nem történik, a statisztikai adatok éppen az ellenkezőjét igazolják. 2005 végén 5 százalékkal kevesebb sertés volt az országban, mint egy évvel korábban. Ettől magasabb arán yú volt az anyakoca létszámának csökkenése, ami mutatja... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét. - A szónok helyet foglal.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Járvás István képviselő ú rnak, Fidesz. JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahhoz a gondolathoz szeretnék kapcsolódni, amit Bedő Tamás kollégám, képviselőtársam mondott, hogy a 2005. évben jelentős tárolókapacitás is kiépült Magyarországon, ame ly segítette az intervenciós felvásárlást, és egy biztonságot nyújtott a termelőknek, ami tagadhatatlan, bár ha mélyebbre ásunk egy picit, akkor területi egyenetlenséget azért látunk ezekben a tárolókapacitásokban, van, ahol sok épült, van, ahol kevés épül t. Mondhatnánk azt, hogy ilyen az élet, de a politikának az a felelőssége, hogy az úgy jöjjön létre, ahogy ő akarja, tehát ha a politika azt akarja, hogy tárolóterek építésénél lefedettség legyen, meg egyenletes legyen, akkor ő úgy írja ki a pályázatot. Ha ezt nem akarja, vagy mást akar elérni, akkor másképp írja ki.
