Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvényjavaslat, valamint az egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1354 A civilek tegyenek javaslatot a tanácsadó testületre. Azt g ondolom, hogy mondjuk, a médiakuratóriumok és egykét más esetben már az kiderült, hogy nem biztos, hogy ez megfelelő megoldás. Nem vagyok abban egyébként biztos, hogy egy ilyen Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület, amelynek tagjaival kapcsolatban egyébként személyi követelmény - idézem , hogy a felkért tagoknak minden esetben az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesítése terén nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező személyeknek kell lenniük, hogy pusztán azért, mert ezt miniszterek javaslata alapján a miniszterelnök állítja föl, nevezi ki ezeket az embereket és állítja föl ezt a testületet, hogy ettől önmagában ez ne működhetne szakmai alapon és szakmai elhivatottsággal és függetlenül, azt én nem tudom elfogadni. Hosszan lehetne sorolni a magyar jogi berendezkedésből azokat a példákat, amikor mi, parlamenti képviselők választjuk meg bizonyos szervek vezetőit, amely szervek egyébként a parlamenttől függetlenül kell hogy működjenek a magyar közjog szerint. Visszatérek egy picikét az önálló testület kérd éséhez. Azt mondtam az imént, amikor elnézést kértem a Répássy képviselő urat érintő tévedésemért, hogy azért nem véletlenül tévedtem meg. Most menet közben előkerestem az alaptörvénynek a 2003as részletes vitáját, és jól emlékeztem: ott volt olyan fidesz es módosító, amelyik a hatóság megszüntetését, a törvényből való kivételét célozta meg. Ott egy tartalmi vita volt. Ha jól emlékszem - jól emlékszem? , Szabó Erika képviselő asszony érvelt amellett, hogy az ombudsmanokhoz kerüljön ez a fajta eljárás és ez a fajta hatáskör és jogkör. Ezt most csak azért mondom, hogy azért felidézzem azt vagy talán meggyőzzem Salamon képviselő urat, hogy nem egy rosszindulatú tévedés volt az előző, hanem egy jóindulatú és némi emlékekre támaszkodó tévedés. Szóval azt mondta Salamon képviselő úr, hogy a köztársaság alkotmánya elrendezi ezt a kérdést, és hogy nem is lenne feltétlenül szükség egy egységes törvényre. Ez volt az álláspont. Mi, liberálisok, akkor is és most is azt mondjuk, hogy nagyon fontos, hogy legyen egy önálló , egységes antidiszkriminációs törvény. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy egy törvény részletesen, taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amelyek szerinti diszkriminációt tilt a magyar jog, ezért itt idézzük föl, hogy ez egy hosszú taxáció és fontos taxá ció. Nagyon fontos, hogy ezt a magyar jog ilyen részletességgel szabályozza. Ez, azt gondolom, az alkotmányos alapelvnek olyan részletes kibontása, ami abszolút megfelel az alkotmány szellemiségének, és elősegíti azt, hogy a különböző típusú, sokszor nehez en észlelhető vagy nehezebben bizonyítható jogsértésekkel, diszkriminatív eljárásokkal szemben a jogorvoslat lehetősége fennálljon. Azt mondja a taxáció, hogy tiltja a nem, a faji hovatartozás, a bőrszín, a nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez val ó tartozás, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot - anyaság vagy terhesség vagy apaság , szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyon i helyzet és egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző alapján történő diszkriminációt. (12.10) Azt gondolom, meg lehet fordítani a kérdést. Ha valaki a taxáció létjogosultságát vitatja, akkor lehet, hogy inkább arra kellene válaszolni, hogy ebből a taxatív felsorolásból melyik kitétellel nem ért egyet az, aki azt mondja, hogy ne legyen taxáció. Hiszen ha az alkotmányos alapelveket fontosnak tartjuk, ahogy azt Salamon képviselő úr is hangsúlyozta, hogy ezek nagyon fontos alapelvek, akkor bizonyosan érdemes e zt a magyar jogban részletesen, taxatíve felsorolni, mondom még egyszer, azért, hogy a sokszor nagyon nehezen tetten érhető, nehezen megfogható, sokszor még csak nehezen valószínűsíthető, nemhogy bizonyítható jogsértések ellen eredményesen lehessen fellépn i. Tehát ebben a vitában nekünk határozottan az az álláspontunk, hogy az egységes törvény a fogalommeghatározással, azzal, hogy a közvetett és közvetlen diszkrimináció fogalmát meghatározta, azzal, hogy kimondta az általános tilalmát, és részletesen, taxat íve felsorolta a
