Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 7 (29. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VÍGH ILONA (Fidesz):
1341 politika kialakítására, az úgynevezet t meanstreaming elvének érvényesítésére. Legnagyobb eredményüknek sokszínű programjaik mellett az tekinthető, hogy megjelenítették az esélyegyenlőség kérdését a közbeszédben, és elindult az erről szóló társadalmi párbeszéd csírája Magyarországon. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség fogalmát gyakran használjuk szinonimaként, ami azt sugallja, hogy egy és ugyanazon dologról van szó. Valójában azonban az egyenlő bánásmód elve és az esélyegyenlőségi politika ugyanannak a kérdésn ek két eltérő filozófiájú megközelítése. (11.10) A közösségi politikában a nyolcvanas években az egyenlő bánásmód elve mellett megjelent az esélyegyenlőség fogalma. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg az államtól, ho gy a diszkrimináció tilalmán túl konkrét lépéseket is tegyen a hátrányos helyzetű személyek tényleges egyenjogúsítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával. Mindazon jogi és nem jogi eszközöket jele nti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein - ilyen az oktatás, az egészségügy, a munkaerőpiac, a szociális biztonság, és sok terület van még , de legalábbis csökkenjenek a nőket, a fogyatékkal élőket, a bevándorlókat érő hátrányok. Tisztelt Képviselőtársaim! A szóban forgó törvényjavaslat részben a személyek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló 2000/43. számú euró pai közösségi tanácsi irányelv teljesebb átültetését célozza, mivel az Európai Bizottság a törvény néhány rendelkezésével összefüggésben megfogalmazta azt a véleményét, hogy azok nem teljesen harmonizáltak az irányelv rendelkezéseivel. A javaslat ezen túl a törvény eddigi gyakorlati alkalmazása során a bírósági ítéletekben és az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatában felmerült kérdésekre kíván - a törvény koncepcionális elemeit nem érintő módosítással - pontosabb válaszokat adni. Másodso rban, az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületet jelenleg kormányrendelet statuálja, azonban uniós és számos civil kritika érte emiatt a szabályozást, mivel e testület az irányelvek szerint a kormányzattól független, civil elemet hivatott megjeleníteni az ir ányelvek végrehajtásának ellenőrzésében. Tekintettel arra, hogy a testület tagjai érdemi közhatalmi jogosítványokkal nem rendelkeznek, ennek a testületnek mindössze egyes jelentések kiadásához szükséges az egyetértése, illetve a testület tagjai nem részesü lnek tiszteletdíjban, ezért a törvényjavaslat jelzi, hogy megalapozott, hogy e civil tanácsadó testület törvényi szinten kerüljön statuálásra. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülete jelenleg 6 főből áll, és ismert képviselőtársa im előtt, hogy az esélyegyenlőségi miniszter, illetve az igazságügyi miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. Tehát szükséges az Európai Bizottságnak az a felhívása, hogy kormánytól független politikai intézményként működjön ez a testület. Tisztel t Képviselőtársaim! Szerettem volna nagyon röviden szólni ennek a bizonyos európai közösségi irányelvnek a részleteiről. Ez az irányelv az egyenlő bánásmód elvének a faji és etnikai származástól független végrehajtásáról szól, ezért nevezik tulajdonképpen faji irányelvnek. A faji irányelv részben a nemek közötti egyenlő bánásmódról szóló irányelvek megoldásait vette át, részben pedig új elemeket tartalmaz. Tanulva a nemek közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó jogfejlődés tapasztalataiból, az irányelv megkülö nbözteti és pontosan meg is határozza a közvetlen és közvetett diszkrimináció fogalmát. Alkalmazása során közvetlen diszkriminációnak minősül, ha egy személy faji vagy etnikai hovatartozása alapján kevésbé kedvező bánásmódban részesül, részesült vagy része sülne, mint egy összehasonlítható helyzetben lévő másik személy. Ezzel szemben közvetett diszkriminációnak minősül, amikor egy látszólag semleges rendelkezés, kritérium vagy gyakorlat egy bizonyos fajhoz vagy etnikai kisebbséghez tartozó személyeket különö sen hátrányosan érinthet, kivéve, ha az adott
