Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1278 fog teremteni arra, hogy további intézkedésekkel egy igazságosabb megoldáshoz jussunk, mint a jelenlegi. Azt gondolom, hogy méltán számíthat a Ház érdeklődésére. Néhány rövid megjegyzést szeretnék tenni egyegy felvetett kérdéssel kapcsolatban. Itt lendületes támadásaik voltak a rokkantnyugdíjrendszerrel szemben, amiről - szeretném még egyszer mondani - nem szól a törvényjavaslat, de azért, ha már feltették a kérdést, akkor válaszolok rá. Többen feltették ugyanabból a kottából a ké rdést, hogy most akkor mikor mennek a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatra. Semmi különleges nincsen az elgondolásunkban, de abban az elgondolásban sem, ami nincs a Ház asztalán, csak az, hogy amikor a rendszeres felülvizsgálat van, akkor meg fogják nézni u gyanúgy az orvosi, mint a foglalkoztatási rehabilitációs szakemberek. Azt gondolom, ez nem bűn, hanem teljesen normális dolog. Háttérszámításokat hiányoltak néhányan. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, hogy november 2án három bizottság tagjainak elj uttattam a kért számításokat, táblázatokat, vagy ötvenoldalnyi számsort és modellezéseket. (Felmutatja.) Azt szeretném kérni, hogy használják, mert a vita azt mutatta, mintha jó néhányan ezt nem használnák, vagy nem jutott volna még el önökhöz, vagy nem vo lt idejük ezzel kalkulálni. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Többek között a most elnöklést átvevő Harrach Péter alelnök úr, képviselő úr hozzászólása is erről tanúskodott. Úgy tűnik, hogy nem nagyon mélyedt el a szám okban a képviselő úr, ráadásul egy elvi vitám is van vele. Azt mondja, hogy ki adott többet a nyugdíjasoknak, az a kormány vagy ez a kormány. Én ezt a szemléletmódot helyből és reflexszerűen utasítom el, a nyugdíj ugyanis járulékbefizetéssel megszerzett jo g, nem adomány, egyetlen kormánynak sem adománya. Ez a nyugdíjasnak szerzett joga azzal, hogy járulékot fizetett be húszharmincnegyven éven keresztül, úgyhogy ne tessenek adománynak feltüntetni semmilyen nyugdíjat, semmilyen nyugdíjemelést, hanem a nyugd íjkasszával való felelős gazdálkodásról lehet esetleg beszélni. Ha a képviselő úr megnézte volna a számokat ebben a kiadványban, amit - még egyszer mondom - rendelkezésre bocsátottam, akkor pedig nem beszélne valótlanságokat, és a hazugságnak feltételezett adatokkal szemben nem hazugsággal érvelne. Ugyanis ha megnézi a nyugdíjkassza kiadásait, hogy ki mennyit költött nyugdíjra, akkor azt lehet mondani, hogy 1998 és 2002 között mintegy 323 milliárddal nőtt a nyugdíjkassza kiadása, 2002 és 2006 között meg enn ek a duplájával. Tehát ha már abban az érvrendszerben maradok, hogy ki adott “többet” a nyugdíjasoknak, akkor azt tessék megnézni, hogy a nyugdíjkassza kiadása hogyan nézett ki, és akkor nem tetszik ilyen érveket használni a vitában. Arról már nem is beszé lve, hogy az a '98as bázis az 52 milliárddal alacsonyra vett bázis, és onnan tetszettek számolni a kiadásokat, amit önök vettek el - már meglévő jogot egyébként - a nyugdíjasoktól. Ez a törvény semmilyen meglévő jogot senkitől nem vesz el, szeretném monda ni, hanem csak bizonyos várományokat csökkent, szűkít vagy módosít. Kiszámítható legyen a nyugdíjrendszer és biztonságos, mondták többen. Én még egyet szeretnék hozzátenni: fenntartható legyen a nyugdíjrendszer; nemcsak azért, mert uniós követelmény is, ha nem azon hárommillió nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapó ember szempontjából, akiket Csákabonyi Balázs képviselő úr említett, abból a szempontból kulcskérdés, hogy fenntartható legyen. Úgyhogy hamis az az érvelés, hogy ez a törvény nem szól a jelenle gi nyugdíjasokról. Azt mondtam direkt a bevezetőmben, hogy a jelenlegi nyugdíjakat nem érinti, de az nem jelenti azt, hogy a nyugdíjasokat nem érinti, hiszen a nyugdíjkassza bevételei, kiadásai és ennek egyenlege alapvetően határozza meg a jelenlegi nyugdí jasok nyugdíjának kiszámíthatóságát, tervezhetőségét, stabilitását. És aki úgy teszi meg a javaslatait, hogy erre nem figyel, az megítélésem szerint felelőtlen. Nem lehet csak egyoldalúan azt nézni, hogy mi menjen ki a kasszából, azt is meg kell nézni, hog y mi menjen be, és milyen módon áll be az egyensúly a nyugdíjkasszában. Úgyhogy azt gondolom, hogy a fenntarthatóság legalább ilyen fontos. Emlékeztetni szeretném a jelenlévőket, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta ezt a törvényjavaslatot, és a munkáltatói oldal kifejezett támogatásával, a munkavállalói oldalról
