Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - SOLTÉSZ MIKLÓS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
1250 nyugdíjkassza hiánya idén már meghaladta az 500 milliárd forintot, és mindez részben azért van, mert önök nem hallgattak ránk. Ezt azért kezdem hangsúlyozni, mert - figyeljenek oda néha az ellenzékre, néha ig azat mond - 2002ben mi jeleztük, hogy amikor kötelezővé teszik újra a magánnyugdíjpénztárakat, óriási hiányt fog teremteni az országos nyugdíjkasszában. Most ennek a hiánynak a felét a magánnyugdíjpénztárak teszik ki, pontosan 240 milliárd forintot. Óriás i ez a hiány! A harmadik kérdés pedig, amiről hosszabban kellene vitatkoznunk, nem így, és nem suttyomban itt, tévéközvetítésen kívül, hanem hosszabban, és komolyabban kéne venni, az az elöregedett magyar társadalom kérdése, és azon belül is az a katasztro fális demográfiai helyzet, amelyben vagyunk. De valóban kiről, kikről szól ez a nyugdíjreform? A nyugdíj mellett munkát vállalókról és a nyugdíj előtt állókról szól. Kiknek szól? Akikkel azt próbálják önök elhitetni, hogy a konvergenciaprogram az egy csoda , az mindenkinek jó lesz. És ezek az emberek szomorúan fogják érezni, hogy ez az úgynevezett konvergenciaprogram bizony súlyos tíz- és százezreket fog kivenni a zsebükből, például itt, ennél a nyugdíjrendszerváltoztatásnál. Nézzük, hogy az előrehozott öre gségi nyugdíjrendszerben milyen változtatások lesznek. Azt mondják az előterjesztők, hogy túl sokan veszik igénybe. De vajon miért? Azt vizsgáltáke, hogy vajon miért? Egyrészt azért, mert a magyarok kifáradtak. Európai uniós felmérések alapján nem biztos, hogy a legjobban, de hogy a legtöbbet dolgoznak, legtöbbet töltenek el munkaidőben, az biztos. Kifáradt a magyar társadalom. Nézzenek meg egy német vagy osztrák nyugdíjascsoportot és egy magyar nyugdíjascsoportot, milyen különbség van köztük: sajnos fizik ai, sajnos szellemi, az anyagiról már nem is beszélve. Sajnos, azt kell mondani, hogy szomorú. Amikor meglát az ember egy osztrák nyugdíjascsoportot, akkor negyvenesötvenes éveiket élő magyar embereknek a korcsoportja jelenik meg, annyival kevesebbet és k önnyebben dolgoztak. És miért dolgoznak tovább az emberek? - mert ez is kérdés. Egyrészt az alacsony nyugdíjak miatt, másrészt pedig saját magukat és a családjukat akarják segíteni. Nem egy nyugdíjas van, hanem sok tízezer, aki azért dolgozik tovább, hogy gyermekeinek avagy unokáinak segítsen az életkezdésben vagy egyáltalán az életben való megmaradásban. Nade nézzük, hogy mi vár rájuk, ezekre a nyugdíjasokra, akik előrehozott nyugdíjasként mégis arra “vetemednek”, hogy dolgozni fognak. Ha minimálbér alatt vannak, akkor is a munkabér után járulékot fognak fizetni, 14 százalék járulékot. Nem kell sorolni, hogy miből tevődik ez össze. A nyugdíjjárulék fölött még mást is fizetnek - egészségügyi hozzájárulást, munkavállalói hozzájárulást , 14 százalékot vesznek ki a zsebükből. Ez annyit jelent, hogy jövőre, aki a minimálbér alatt fog dolgozni, 5070 ezer forinttal kevesebbet fog hazavinni évente. És hogy jár az, aki pedig minimálbér fölött keresne? Szüneteltetnie kell a nyugdíját. Ez minimálisan 600 ezer forint kiesés. Hova fog ez vezetni, tisztelt hölgyeim és uraim? Oda, hogy feketén fognak dolgozni, vagy 62 500 forint alá lenyomják, 62 ezerre. Egyébként a javaslatunk, a KDNPs és fideszes javaslat legalább a kétszeres minimálbér lesz; ha más törvénynél is önök ehhez ragaszkodtak, akkor legyenek konzekvensek, és ha lehet, legyenek szívesek támogatni ezt a módosítást majd a későbbiekben. Nézzük azt is, hogy azok, akik öregségi nyugdíj mellett dolgoznak, 62 évesek elmúltak, de mégis dolgoznak, hogy járnak. Azt kell mondanom, hogy semmivel sem járnak jobban, hisz egyrészt nyáron már a salátatörvények kapcsán bruttósították a nyugdíjat és a jövedelmet, aminek következtében adott esetben följebb tolódnak egy magasabb jövedelmi sávba. Ez ugyanaz, mint amikor a gyesen lé vő kismamák, akik dolgoznak, sokszor föltolódnak egy magasabb jövedelmi sávba, több adót fizetnek, kevesebbet visznek haza, kevesebb marad otthon a családnál. A másik, amit pedig most kapnak meg, ez alapján a törvény alapján, amiről már korábban is beszélt ünk, Béki Gabriella is mondta, más is mondta, hogy a munkabér után járulékot is fognak fizetni. Ez 14 százalék; az előbb már fölsoroltam, hogy miből áll össze. Önök pedig nagyvonalúan azt mondják: nade évente 0,4 százalékot visszakapnak. Azokról nem is bes zélve, akik csak 360 napot
