Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. november 6 (28. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1231 A nyugdíj melletti kereső tevékenységet folytatóknak - a korhatár alatti vagy feletti nyugdíjazástól függetlenül - 2007től, lényegében március 1jétől kötelezően, de január 1jétől választhatóan a keresetek után a jelenlegi 8,5 százalékos nyugdíjjáru lékot meg kell fizetniük, de ennek fejében többletnyugdíjra is jogot szereznek. Egy egyévi, 365 napi járulékfizetéssel az alapul szolgáló bruttó keresetük 0,4 százalékával növelik a nyugdíjukat, és ez átlagosan évente 1 százalék körüli nyugdíjtöbbletet jel ent. 2009től az előrehozott nyugdíjba vonulás feltételeit is módosítjuk. Ismeretes, hogy az 1997es nyugdíjtörvény már akkor rendelkezett a 2009es érvényes új feltételekről is. E szerint 2009től a nők alsó korhatára 59 év, a férfiaké szinté 59 év a régó ta érvényes 60 évvel szemben, és az előírt szolgálati idő minimuma 37 év. A nyugdíjazási korcentrumot az említett problémák miatt nem csökkenteni, hanem fokozatosan növelni kell. Ennek érdekében 2009től a férfiaknál marad a jelenlegi 60 év, a nőknél pedig a 2009ben 59 év alsó korhatárt majd 2012től emeljük 60 évre, de nem változik a 37 év szolgálati idő. Így ekkortól a nemek szerinti egységes alsó korhatár a szintén egységes 62 éves korhatárhoz képest kettő évvel korábbi nyugdíjazást tesz lehetővé azok s zámára, akik legalább a 37 év szolgálati időt elérték. A javaslat szerint 2009től arányosabbá válik a bonusmalus mértékrendszere is, és megszűnik a csökkentés nélküli előrehozás lehetősége, hogy a korai nyugdíjazásra ösztönző hatás mérsé keltebb legyen, s a korai nyugdíj kedvezményének árát az érintettek arányosabban viseljék. A biztosítási rendszerhez kapcsolódó számítások szerint a korai nyugdíjazáshoz havi 0,30,4 százalékos nyugdíjcsökkentés adódik. Ezt azonban 2009re még 0,10,2 száz alékban határoztuk meg, s 2010től kell a 0,30,4 százalékos csökkentési mértéket alkalmazni. A nagyobb csökkentés a 61 év alatti, a kisebb csökkentés a 6162 év közötti időre vonatkozik, s nem lesz további differenciálás a szolgálati idő szerint. A szolgá lati idő hossza a nyugdíj összegében már megjelenik. A nyugdíjszámítás egyes torzító szabályait is korrigálni tervezzük, melyeket a 2008. január 1jétől nyugdíjba vonulóknál kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy korhatár előtt vagy után mennek nyugdíjba . Teljessé tesszük a nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetek valorizálását, 1988tól minden év keresetét, tehát a valorizálásból eddig kihagyott utolsó három év keresetét is a nyugdíjazás előtti év szintjére felszorozzuk az országos nettó átlagkereset növek edési mértékével. Ez átlagosan 2,53 százalékkal növeli a számítási alapot. Egyidejűleg teljessé tesszük a nettósítást is oly módon, hogy az egyéni nyugdíjjárulék levonása utáni összegből kell leszámítani az adót. A két változás együttes hatásaként a 2008tól induló új nyugdíjak átlagos színvonala 78 százalékkal mérsékeltebb lesz, de még így is 70 százalék körüli, szemben a korábban nyugdíjazottak 6264 százalékos átlagos szintjével. A számítási szabályokkal is ösztönözni, illetve jobban honorálni kívánjuk a hosszú ideig dolgozókat, ezért a 40 év feletti szolgálati időnél a nyugdíj mértékében a jelenlegi évi 1,5 százalék helyett évente 22 százalékkal növekedő mértéket kívánunk alkalmazni. Az aránytalanságokat mérséklő kedvező hatást leginkább a teljes valo rizáció érvényesíti, mert nem torzulnak amiatt az új induló nyugdíjarányok, hogy a nyugdíjazás eltérő időpontjához képest alacsony vagy magas keresetnövekedési évek jellemezték az utolsó három évet, ami eddig kimaradt a valorizálásból. Felmerül a kérdés, h ogy hogyan érintik a változások a nyugdíjasokat és a nyugdíj előtt álló korosztályokat, milyen munkaerőpiaci hatások várhatók. Az intézkedések a már nyugdíjban lévők nyugdíjában közvetlen változást nem jelentenek, a Nyugdíjbiztosítási Alap hiányának növe kedési ütemét már középtávon mérséklik, a finanszírozási biztonságot 2009től közel 40 milliárd forinttal, 2012ben 100 milliárd forintos nagyságrendben javítják.
