Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
1089 arról beszélni, hogy a tervezhető műtétek esetében milyen rendezőelvet válassz unk magunknak. Azt gondolom, abban nincs közöttünk semmilyen vita, hogy a transzplantációs várólistákat vegyük ki, és nyilván abban sincs, hogy ott csak szakmai lehet a besorolás. Az a kérdés, hogy mekkora hosszúságú várólistát tekinthetünk indokoltnak a t ervezhető, de még az adott pillanatban el nem végezhető beavatkozásokból. Képviselőtársaim mindegyike járatos az európai egészségügyi rendszerekben, és tudják, van néhány valóban nagyon gazdag ország, ahol nagyon rövidek a várólisták. Ott is be lehet és be is kell sorolni a betegeket, hiszen nem lehet minden beteget egyszerre felfektetni a műtőasztalra, s el kell dönteni, hogy délelőtt, elsőként, a szövődménnyel társuló betegségek esetében ki és hogyan következik. Angliában Tony Blair megnyert egy választás t azzal, hogy azt mondta, a várólistát le fogja szűkíteni néhány hétre. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Vannak országok, ahol a várólista bizonyos beavatkozásokra elérheti a több hónapot. Az a fontos csak, hogy erre a várólistá ra milyen szempontok szerint lehet felkerülni, és milyen szempontok szerint lehet rajta fennmaradni. Szerintem ez nagyon fontos és a betegeket érintő kérdés. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kérem képviselőtársaimat, hogy tartsák be a kétperces időkeretet, már csak az előre bejelentett felszólalók türelmére is tekintettel. Most megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak, Fidesz, szintén két percre. DR. HORVÁTH ZSOLT (Fidesz , BácsKiskun megye, 2. vk.): Köszönöm a szót. Azt gondolom, a várólis tákat megbeszéltük. Én úgy vélem, hogy anyagi okokból, tehát a finanszírozás szűkössége miatt nem indokolt várólisták fenntartása. Ez azt jelenti, hogy ebben a rendszerben nincs annyi pénzünk, hogy saját magunkat meggyógyítsuk. Nem voltunk képesek annyit m egtermelni ebben az országban, hogy a saját egészségünket képesek legyünk helyreállítani. Nézzük meg, hogy egy ilyen helyzet mitől alakulhat ki! Tisztelt képviselőtársaim, ha összehasonlítjuk a magyar egészségügyre fordítható összegeket azon uniós országok egészségügyre fordítható összegeivel, amelyek nem velünk együtt kerültek be, hanem egy szerencsésebb sorsú gazdasági fejlődésen mentek át az elmúlt tizenöthúszharmincnegyven esztendőben, akkor bizony azt látjuk, hogy többszörösét költhetik el egy főre számítva, mint mi. Öttízszeresét. Képviselőtársaim, amikor a magyar egészségügyben a forráshiányokról beszélünk, akkor nem arról beszélünk, hogy a magyar egészségügy túl drága, hogy a magyar egészségügyben túl sokat költünk a betegekre; az ötödét költjük, mint amennyit az Unióban úgy általában, vagy még kevesebbet - ezt mondjuk ki őszintén! Azt kérdezem én önöktől, mégis mi történt ebben az országban az elmúlt négy esztendőben a gazdaságban, mi történt az ország anyagi erejével, hogy most oda jutunk, hogy rajtunk, az egészségügyön és az egészségünkön is spórolni kell. És ha egyébként ennyire pazarlónak ítélték meg ezt a rendszert, akkor miért nem csináltak semmit négy esztendőn át? Miért nem történt semmi ebben a rendszerben? Ami történt, az leépítés volt, korlátozás volt, forráskivonás volt. Ráadásul visszamenőleg. A miniszterelnök megígérte, hogy nem lesz vizitdíj, nem lesz receptdíj. Megígérte! Erre hivatkozott a kampányában, végighullámzott az egész országon. Homlokegyenest az ellenkezője történik, és mo st velünk fogják mindezt megfizettetni. Jusson ez mindig eszükbe, amikor a receptdíjra meg a vizitdíjra kérik a magyar polgárokat, és azt kérik tőlük, járuljanak hozzá ahhoz, amit évek alatt rontottak el. Köszönöm. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
