Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 9 (19. szám) - Bernáth Ildikó (Fidesz) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “A hazugságok ára” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter:
104 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A kérdésre Kiss Péter miniszter úr válaszol. Miniszter urat illeti a szó. KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! A híreket illetően azt kell mondjam, akkor járunk el helyesen, ha nem szubjektíve, saját fülünk kapcsán, hanem az adatokból kiindulva próbálunk minősíteni. Mert hogy kinek milyen a füle, azt hiszem, csalóka lehet a politikai várakozások kapcsán. Hiszen a számok korántsem támasztják alá mindazt, amit ön riasztó hírekben állított be. A számok ugyanis azt mutatják, hogy 2006ban most már 140 ezer fővel többen vannak jelen a munkaerőpiacon, mint négy évvel korábban, mintegy 30 ezer fővel többen dolgoz nak most, a júniusaugusztusi időszakot tekintve, mint egy évvel korábban. Igaz, a regisztrált álláskeresők száma is jelentős, bár ezeknek a köre 22 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Magyarán, növekszik az aktivitás, növekszik a mu nkavállalási hajlam és a kedv, ezt mutatják a számok. Ugyanakkor hadd szóljak arról világosan, az nyilvánvaló mindannyiunk számára, hogy a konvergenciaprogramban leírt pálya a következő két évre egy szerényebb mértékű foglalkoztatásbővüléssel számol, mint amire sokunk szándékai szerint szükség volna Magyarországon. Viszont tudjuk jól, hogy az aktív korúak közül 5758 százalék tud csak munkát vállalni Magyarországon, és tudjuk azt is, hogy a jobb életnek, a családok boldogulásának éppen az a feltétele, hogy ne csak az adott családban dolgozzanak, hanem a szomszédban mások is, többen tartsuk az ország terheit a vállunkon. Ezért tehát az aktivitási arány növelése kulcskérdés a cikluson belül, ha nem a következő másfél évben átütően, akkor az azt követő dinamiku sabban fejlődő időszakban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót képviselő asszonynak. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Miniszter úr, ön nem válaszolt arra, amit én kérdeztem. Azt kérdeztem, hogy egyetérte azzal, hogy a kismamák at küldik el, kismamáknak nem kívánnak munkát adni. A minisztertársának az eljárásáról szerettem volna, ha kifejti a véleményét. Másrészt pedig: mit értenek önök gondoskodó elbocsátás alatt? Hiszen mintegy 15 ezer közszférában dolgozó várja, hogy mi fog tö rténni vele az elkövetkező időszakban. Egyébként pedig lehetséges, hogy én sem fogalmaztam pontosan. Most már, hogy a balatonőszödi miniszterelnöki beszéd napvilágra került, nem ígéretekről kellett volna beszélnem valóban, hanem inkább hazugságról. Hiszen úgy vannak önök ezzel, mint Mark Twain, a híres amerikai író, amikor egyszer azt mondta, hogy könnyű a dohányzásról leszokni, neki már legalább ötvenszer sikerült. Így vannak önök az igazmondással is. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gá bor) : Viszontválaszra megadom a szót miniszter úrnak. KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter : Ami a kismamák elküldését illeti, ezt semmilyen módon nem pártolom. Olyannyira nem, hogy Start Plusz néven egy újabb programot indítunk el, ennek az államiga zgatási egyeztetése éppen most zajlik. Akarjuk a munkáltatókat mind jobban érdekeltté tenni abban, hogy a családos anyák újra el tudjanak helyezkedni. Ami pedig a gondoskodó elbocsátást jelenti, nagyon sok példát tudnék mondani önnek arra, hogy hogyan nyit ottunk kapukat a versenyszféra felé azoknak, akiknek a hivatalok költségei csökkentése kapcsán megszűnik a feladatköre. Hiszen az nyilvánvaló, hogy ha csökkenteni akarjuk éppen azért az ország működési költségeit, hogy a fejlesztésekhez szükséges önerő haz ai forrásból rendelkezésre álljon, akkor az a feladatok újbóli áttekintésével jár együtt, tehát létszámcsökkentéssel. Akkor járunk
