Országgyűlési napló - 2006. évi őszi ülésszak
2006. október 31 (27. szám) - Egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MOLNÁR LAJOS egészségügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
1022 várólistát vezető intézmények honlapján, termé szetesen a beteg egyedi azonosító rendszer kialakításával ellenőrizni tudja a várólistán elfoglalt helyét, a lista változását. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar társadalombiztosításban nemcsak azt nem tudjuk, hogy ki a biztosított, de azt sem, hogy aki b iztosított, aki jogosult, az mire jogosult, azaz pontosan mi jár neki a pénzéért. Mivel nem tudjuk, mit várhatunk el és miért kell többet fizetni, ma ezeket a többleteket hálapénzért vesszük. De ebben az esetben nincs fogyasztóvédelem, nincs szociális érzé kenység, nem tudjuk, eleget, sokat vagy keveset adunk, olyanért is fizetünk, ami pedig jár térítés nélkül. A kötelező egészségbiztosítás tényleges társadalombiztosítássá alakításának, a biztosítási elv megerősítésének alapfeltétele a biztosítási csomagok m eghatározása. Olyan rendszert alakítunk ki, amely érvényesíti a szolidaritás elvét, de lehetőséget teremt arra is, hogy az öngondoskodás, az egyéni értékrend a mainál sokkal nagyobb, szabályozott szerepet kapjon az egészségügyi szolgáltatások vásárlásában. A biztosítási csomagok megmutatják, hogy milyen szolgáltatás jár nekünk alanyi, biztosítotti jogon, és végül milyenek az esetleges önkéntes többletbiztosításért járó szolgáltatások. A szolidaritás és az öngondoskodás elveinek érvényesítésére három csomago t határoztunk meg. Az alapcsomagot azok az ellátások alkotják, amelyeket minden Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen igénybe vehet, függetlenül attól, hogy biztosítotte. Az alapcsomagban nyújtott ellátások fedezetét biztosított esetében az Eg észségbiztosítási Alap, míg a nem biztosított személy esetében a központi költségvetés fedezi az ellátást nyújtónak. Az alapcsomag az életmentő beavatkozást, a mentést, valamint a járványügyi ellátásokat tartalmazza. A második csomag a biztosítási csomag. Ez az az ellátási kör, amit a biztosítottak térítésmentesen vagy törvényben, jogszabályban határozott módon, részleges térítés mellett vehetnek igénybe. Tehát ezzel a csomaggal mindenki a lakóhelyétől, vagyoni, szociális helyzetétől függetlenül hozzájut, é s azonosan jut hozzá a szükséges és általánosan hozzáférhető, ma is elfogadott ellátásokhoz. Itt már kiderül, ki a potyautas, akinek járulékköteles jövedelme van ugyan, de azt nem fizeti be, magyarul járulékcsaló, akiknek kezelését a tisztességesek kárára fizetjük. Az ellátások nem tetszőleges tartalommal, tetszőleges igénybevételi rendben vehetők igénybe, hanem adott, szakmailag is meghatározott tartalommal, megadott beutalási és eljárásrend szerint. A harmadik, az úgynevezett kiegészítő csomag tartalmazza az önkéntes díjfizetés, önkéntes biztosítás útján megvásárolható többletszolgáltatásokat. Amennyiben a biztosítási csomagot valaki más tartalommal, más eljárásrendben akarja igénybe venni, mint ahogy az jár, és ez orvosi szempontból is megengedhető, akkor saját pénze vagy önkéntes biztosítása terhére ezt megteheti. Ez a csomag tartalmazza a kényelmi többletszolgáltatásokat is. Természetesen ezekért a szolgáltatásokért külön felárat hivatalosan kell fizetni, a külön szobát, a választott orvost, az esztétika i célú műtéteket. Ezzel a csomaggal a pénzünkért alapvetően kényelmet, gyorsabb gyógyulást és nem egészséget vásárolunk. De fizetni kell, ahogy ma is, csak a törvényjavaslat rendszerbe szervezi a különböző egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat. Például g épjárművezetői, lőfegyvertartói, különböző foglalkozások alkalmassági vizsgálata, a hivatásos sportolók ellátása, a detoxikálás - kijózanítás , a nem kötelező védőoltások. Ahogyan ez ma is történik. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tartalmaz még egy szabályozást. Az Alkotmánybíróság 2006. június 30ai hatállyal megsemmisítette az egészségügyi törvény azon rendelkezését, amely a művi meddővé tétel feltételeit határozta meg. Jelen törvényjavaslat célja az alkotmánybírósági határozatban foglaltak nyomán létrejövő helyzet újraszabályozása, a művi meddővé tétel új szabályainak megalkotása, fokozott garanciális elemek beiktatása az eljárásba. A javaslat szerint művi meddővé tételre irányuló beavatkozás a 18. életévüket betöltött, korlátozottan cselek vőképes vagy cselekvőképes személyek kérelmére végezhető el, kivéve az egészségügyi indokokból végzett beavatkozást és a cselekvőképtelen személyeken meghatározott, szigorú feltételek mellett végzett beavatkozást. A javaslat következtében tehát változna az on személyek köre, akik e tekintetben fennálló önrendelkezési jogukkal élhetnek.
