Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALMÁSSY KORNÉL, az MDF képviselőcsoportja részéről:
957 csoport esetén is túlléphető 20 százalékkal ez a létszám. A miniszter úr itt említette, hogy ne bocsátkozzunk számháborúba. Ebben neki tel jesen igaza van, én azt gondolom, hogy a demográfiai adatok valóban eléggé elborzasztóak, és ezzel a problémával szembe kell nézni. Nyilván itt megint egy lehetősége van a fenntartónak arra, hogy újabb iskolákat és óvodákat zárjanak be, nyilván itt is felm erül a demográfiai probléma. Szerintem azonban végre itt a vitának véget lehetne vetni, hogyha rendeznénk egyszer azt a helyzetet, hogy a mai oktatási követelmények, a kor oktatási követelményei alapján hány gyermekkel működő óvodai csoportnak kell lennie, egy iskolai osztályban hány tanulónak kell lennie, hogy megfelelő színvonalú oktatást lehessen végezni. Ezeket a kérdéseket kell szerintem először tisztázni, és akkor a demográfiai problémákból adódó gondokat is talán orvosolni tudjuk. Jelen helyzetben ug yanis ez a rendelkezés egyébként a települések anyagi helyzetétől függően tovább növeli a gyermekek esélykülönbségét: lesznek olyan települések, jól működő, jól menő települések, ahol a települési önkormányzat megengedheti magának, hogy egy településen töb b óvodát működtessen, átlagosan a településen az óvodai csoportoknak a létszáma ne legyen több - most mondok egy számot - tizenöt főnél, a másik településen, egy nehezebb helyzetben lévő településen ez a szám akár a harmincat is elérheti. Azt gondolom, hog y ezek az esélykülönbségek tovább nőnek, ezért lenne szükség itt egy egységes rendelkezésre. Ez a törvényből kimarad, itt újra a fenntartóra és újra az önkormányzatok gazdasági helyzetére apellál a jogalkotó. Még mielőtt áttérnék a felsőoktatási törvényre, említeném azt a közös problémát, amely mind a felsőoktatási törvényt, mint a közoktatási törvényt érinti. Komoly aggályainkat fejezzük ki az oktatási jogok biztosa intézményének átalakításával kapcsolatban. Úgy véljük, hogy a kormányzat egy kiválóan működ ő intézmény lehetőségeit kívánja szűkíteni az elkövetkezendőkben, hiszen most már oktatási jogok miniszteri tanácsadójának fogják hívni ezt az intézményt. Az MDF évek óta hangoztatja, hogy a biztosi intézmény jogkörének bővítésére önálló ombudsmani hivatal felállítására lenne szükség a több millió érintett állampolgár oktatási jogainak hatékonyabb megvédése érdekében. Úgy véljük, hogy az oktatási jogok miniszteri biztosa kiválóan látja el a feladatát, mind személyében és mind az a biztosi hivatal, amely műk ödik az oktatási tárcán belül, immáron most már, ha jól emlékszem, nyolc esztendeje, az tényleg dicséretre méltó. Mi azt hangsúlyoztuk, látva azt, hogy mennyi ügye van az oktatási jogok biztosának, utánanéztem, a tavalyi év során 1300 ügyben járt el. Ez eg y óriási dolog, egyre nehezebben bírja a biztosi intézmény, mert nagyon sok ügy van. Ma az oktatás szerintem minden állampolgárt valahol érint, vagy azért, mert diák, vagy azért, mert egyetemi hallgató, vagy azért, mert pedagógus, vagy pedig azért, mert sz ülő, nagyszülő. Érdekli az embereket az oktatás, emlékezzünk csak arra, hogy például az érettségi kapcsán milyen felzúdulás volt, mennyire figyeltek arra, hogy milyen fontos az érettségi, és milyen fontos az oktatás egyéb más ágazata is. Ezért érezzük azt, hogy az Oktatási Jogok Biztosa Hivatalának intézményét nem szűkíteni kéne, hanem éppen kiterjeszteni, és mi régóta azt hangoztatjuk, hogy egy önálló ombudsmani hivatalra, hasonlóan az állampolgári jogok biztosához, egy ilyen hivatalra szükség lenne Magyar országon. Ez teljesen ellentétes ezzel a törekvéssel. Mi minden törvényes formát ki fogunk használni arra, hogy megakadályozzuk az ombudsmani vagy miniszteri biztosi hivatal jogkörének szűkítését. Nos, hadd térjek át a közoktatási törvény véleményezése utá n a felsőoktatási törvény véleményezésére, és hadd kezdjem rögtön a gazdasági tanácsok kérdésével, hiszen a törvény
