Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SÁNDOR KLÁRA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
946 fontos, hogy hallják, amit mondok, mert amikor arra hivatkoznak, hogy most diplomásokból túlképzés van , akkor elfelejtik mindig, hogy azokat a diplomásokat, akik most nem találnak munkát, az a kiszélesített felvételi rendszer engedte be a felsőoktatásba, amit önök vezettek be, ezekre időnként nem árt, hogyha emlékeztetünk. A módszerek, a felsőoktatásban al kalmazott oktatási módszerek, a diplomák és a felsőoktatás szerkezete egyszerűen nem felel meg annak, hogy tömegképzéssé vált a magyar felsőoktatás, elitképzésből tömegképzéssé vált. Éppen ezért nagyon fontos volt, hogy itt is elinduljanak azok a reformok, amelyek elindultak. (Közbeszólás: Tandíj!) Beszélek azonnal a tandíjról is. Azt azonban nagyon fontosnak tartom még elmondani, hogy a bolognai rendszer megteremti azokat a lehetőségeket, hogy a piacgazdasághoz igazítsá k az egyetemek maguk, nem a kormány, nem a parlament, hanem maguk az egyetemek és a Magyar Akkreditációs Bizottság, együttműködve egymással, hogy ez a két szereplő - az egyetemek és az Akkreditációs Bizottság - lehetővé tegye a diákok számára azt, hogy pia cképes diplomát kapjanak. Tehát hogy ne csak olyan diplomákat fogadjunk el, akkreditálhassunk, amelyeket harminc éve is lehetett, hanem legyenek új diplomák, hogy fogadjuk el azt, hogy az alapképzés hároméves, és ne próbáljunk öt évet belenyomorítani ebbe a három évbe, fogadjuk el azt, hogy megváltozott a szerkezet, és fogadjuk el azt, hogy sokkal több hallgatót, és nem csak kiválóakat kell tanítanunk. Ez is fontos. Nagyon fontos volt a gazdasági reform megkezdése, és ennek kapcsán szeretném elmondani, hogy a gazdasági tanács autonómiájának növelése éppen ezért kiemelkedő jelentőségű. Sokan ijesztgettek itt azzal, hogy a gazdasági tanács majd fogja magát, és eladja az egyetem épületeit, anélkül, hogy erről az egyetem értesülne. Azt önmagában nem értem, hogy valakinek egy egyetemi épületről, egy székházról miért pont az eladás jut eszébe azonnal… (Közbeszólások: Mert ez van a törvényben. Benne van a törvényben.) . Azt mondják itt képviselőtársaim, hogy ez van a törvényben. Azt kérem, hogy olvassák el még egysze r a törvényt, és azt értő olvasással próbálják meg, ne ezzel a mechanikus olvasással, amivel olvasni szoktak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Babák Mihály: Magyarul lehülyézett bennünket.) Tehát a gazdasági tanácsban benne van a rektor, és egyébkén t többségben vannak a gazdasági tanácsban a szenátus által, tehát az egyetem által delegált tagok. Nagyon rossz szenátus az, amelyik olyan tagokat delegál egy gazdasági tanácsba, amelyik aztán majd a szenátus tudta nélkül eladja az egyetem épületeit. (Zaj, beszélgetés.) Egyébként pedig, ami az egyetemi autonómiát illeti, itt egy központ, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság jogosítványai kerülnek le az egyetemekhez. Tehát azt gondolom, az egyetemi autonómiát nemhogy sértené, hanem kifejezetten bővíti ez az intéz kedés. (12.50) És akkor tandíj, többszörös kívánságra. Sokszor elhangzott a vitában, hogy nem lesz ingyenes a felsőoktatás. Én tandíjnak nevezem; nem nevezem másképp, mert semmi értelme. Azt gondolom, akkor sincs vele semmi baj, ha tandíjnak nevezzük. A li berális párt soha nem volt tandíjellenes. (Dr. Pósán László: Tudjuk!) Ennek örülök, mert az a vád ért, mintha én valamikor azt mondtam volna, ráadásul egyenesen a kamerába nézve - egyébként nem volt ott kamera, csak rádió, ahol ez elhangzott, de tényleg mo ndtam olyat , hogy nem tervezzük tandíj bevezetését. Azt viszont nem mondtam, hogy tandíj nem lesz. (Derültség az ellenzéki oldalon. - Taps a kormánypárti oldalon.) És ez nem szófacsarás. Mielőtt abból indulnának ki ellenzéki képviselőtársaim, hogy fidesz es retorikát alkalmazok, szeretném elmondani, az a mondat, hogy nem tervezzük, tényleg azt jelentette, hogy nem tervezzük - nem terveztük. Csak most előállt egy olyan helyzet, ami nemcsak a felsőoktatást
