Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
933 Megjegyzem még, hogy nem pusztán a gyerekek érdeke a hátrányok fe lszámolása. Amíg 180200 ezer gyermek született Magyarországon egy évben, addig sem volt helyes dolog, hogy a gyerekeknek körülbelül a 30 százaléka úgy hagyta el az iskolarendszerünket, hogy nem tudott tisztességesen írni, olvasni, számolni, nem tudott sza kmát tanulni, de maradt 150 ezer gyerek, aki munkába tudott állni. Amikor nem éri el a százezret Magyarországon az egy évben megszületett gyerekek száma, akkor nagyon oda kell figyelni arra, hogy minden egyes megszületett gyerek olyan képesítést, olyan nev elést, olyan iskolát kapjon, hogy munkát tudjon vállalni, hasznos tagjává válhasson a magyar társadalomnak. Ez nem pusztán a gyerekek érdeke - nyilván az övék is , hanem a magyar társadalomé, hiszen ha azt akarjuk, hogy a munkából kikerülő idősebb generác ióknak nyugdíjrendszerük legyen a következő években, évtizedekben, akkor olyan helyzetbe kell az alacsonyabb létszámú korosztályokat hozni, hogy értékes alkotó munkát tudjanak végezni. A következő terület, amivel foglalkozni szeretnék, amelyre már utaltam, ez az oktatáspolitikai fordulat szükségessége. Miben látom azt, hogy a szükség van az oktatáspolitikában fordulatra? 1985ben bevezettek Magyarországon egy reformot, amelynek az volt az egyik eleme, hogy megszüntette a szakfelügyeletet, és a célkitűzés sz erint egy kimeneti szabályozással kellett felváltani. Az első része megszületett a döntésnek, tehát megszűnt a szakfelügyelet, ugyanakkor a kimeneti szabályozás az elmúlt húsz évben nem került be a rendszerbe, gyakorlatilag a magyar oktatáspolitikának a ké t lába közül csak az egyik működik, ez az egyik láb az, hogy megfelelő feltételeket kell a munkához teremteni, a feltételekbe beleértem a legszélesebb feltételrendszert, tehát a szabályozástól a tankönyvekig, az iskolarendszer működtetésétől a tankönyvkiad ásig. Ez a része működött, a parlament meghozta a szükséges törvényeket - talán túl sokszor is változtatva ezeket , és a feltételek kialakítására sok pénzt is költ a magyar állam, ahogy már utaltam rá. Ugyanakkor van az államnak egy másik nagyon fontos fe ladata, amit az oktatáspolitika útján kell megvalósítania, nevezetesen az, hogy garantálnia kell, hogy minden egyes magyar gyermek megfelelő színvonalú oktatásban, képzésben részesül, tehát hogy érvényesülnek a gyerekek alkotmányos alapjogai. Ezt sokszor e lmondtuk, de ezen a területen kevés dolog történt. Az érettségi rendszer megváltoztatása, illetve a kötelező mérési rendszer bevezetése, amelyre ez év májusában került először sor a 4., 6., 8. és 10. osztályban, ennek egy eleme, de nyilván nem mondhatjuk, hogy készen van. Tehát a következő években lényegesen nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a mérés, az értékelés, az ellenőrzés nagyobb szerepet kapjon a magyar oktatáspolitikában; csak akkor értelmezhető és csak akkor valósítható meg a kormányprogramnak az a megfogalmazott célkitűzése, hogy például az oktatásban dolgozók esetében a bérezés legyen összefüggésben a teljesítménnyel. Nem lehet teljesítményről beszélni megfelelő mérésiértékelési rendszer nélkül, és nyilvánvaló, hogy a pedagógusok munkáját, tevékenységét semmi mással nem lehet hitelesen mérni, mint a rájuk bízott fiatalok, a rájuk bízott gyermekek, a rájuk bízott ifjúság teljesítményének a figyelemmel kísérésével, annak az értékelésével. (11.50) Legalábbis ez kell, hogy a meghatározó legyen, hiszen azért működik az iskolarendszer, hogy ott a gyerekek előbbre jussanak, hogy ott boldoguljanak, hogy tudást gyűjtsenek össze, és megfelelő nevelésben részesüljenek. Tehát ezen a területen biztos, hogy előbbre kell lépni. Elhang zott itt ma már például a kisiskolák kérdése is. Ha normális mérési, értékelési rendszer működik, akkor más színben merül föl ez a kérdés. Mert ha az ezerfős iskolában van gond a mérés alapján a gyerekekkel, ott is be kell avatkozni, és ha az 50 fős iskolá ba járó gyerek teljesíti,
