Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter:
906 egyes magyar fiatal. Ugyanakkor tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy az oktatási rendszerben minden átalakuláshoz, minden reformhoz szükség van az iskoláinkban dolgozó pedagógusok együttműkö désére, szükség van arra, hogy megértsék a változás szükségességét, és vállalják azt a többletmunkát, azt az áldozatot, amelyet a gyermekeink nevelése, oktatása érdekében kérünk a magyar pedagógustársadalomtól. Képviselőcsoportunk nevében jó vakációt kíván unk a magyar pedagógusoknak, s azt kérjük tőlük, hogy továbbra is nagy felelősséget vállalva vegyenek részt a magyar fiatalok nevelésében és oktatásában. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Hiller István miniszter úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni. DR. HILLER ISTVÁN oktatási és kulturális miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Igen tisztelt Magyar Országgyűlés! A magyar oktatás egy egységes, szerves rendszer. Ezért k ell és ezért szükséges, hogy a mai napon egyszerre a közoktatási törvény módosítása és a felsőoktatási törvény módosítása kerüljön a tisztelt Ház elé. (9.40) Őszintén remélem, ahogy képviselő úr szavaiból is kitűnt, úgy a hozzászólók és az egész Ház vélemé nyalkotásában ez a szemlélet, és nem önmagában az intézményközpontú szemlélet lesz úrrá. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian, akik elkötelezettek vagyunk a magyar oktatás ügyének, látjuk, hogy az egyes közoktatási, illetve felsőoktatási egységek milyen s zerepet kell hogy betöltsenek, kellene hogy betöltsenek ebben a rendszerben. A legfontosabb a közoktatás feladatkörén belül az alapkészségek megerősítése. Nem kétséges számomra, hogy erről az elkövetkező órákban, az elkövetkező hetekben és hónapokban sokat fogunk tudni beszélni. Így erre a napirend előtti kérdésre válaszolva, egyben reagálva őszintén szeretném meggyőzni önöket arról, tisztelt kormánypárti, tisztelt ellenzéki képviselők, hogy bár az a problémakör, az a tendencia, amivel szembesülnünk kell it t, a mi hazánkban, messze nem önmagában a magyar oktatás kérdése és problémája, szerte a világban küzdenek az alapkészségek gyengülésének ügyével, ez azonban se mentességet nem jelent, se felmentést nem ad, hogy más országok problémájára mutogatva elfedjük saját gondjainkat. Tisztelt Magyar Országgyűlés! A magyar közoktatás legfontosabb célja kell hogy legyen, hogy gyermekeink, tanulóink az iskolákban jól megtanuljanak írni, jól megtanuljanak olvasni, jól megtanuljanak számolni, és értsék az elolvasott szöv eget. Kollégáim az Európai Unióban és az Európai Unión kívül is számos országban hasonló mondatokat mondhatnának el, ugyanis ez az elmúlt másfél évtizedben, elmúlt két évtizedben jelentősen gyengült. Probléma ma, képviselő úr, hogy pedagógusaink odaadó mun kája mellett is az általános iskolás korú gyermekek nem sajátítják el megfelelő mértékben az alapkészségeket, nem elég szilárd az alap, nem elég biztos a bázis, és egy nem szilárd alapra nagyon nehéz építeni a középfokon, és legkiválóbb professzoraink sem tudják majd a felsőoktatásban, az egyetemeinken ezt pótolva egy modern, versenyképes tudást, diplomát adni a hallgatóknak. Ezért hogyha ezt a kérdést megválaszolni lehet, hogyha úgy Magyarországon, mint szerte KözépEurópában vagy NyugatEurópában is, más területeken is az alapkészségek megerősítése megtörténik, van mód arra, hogy a középfokon és a felsőfokon is eredményesebb oktatás, versenyképesebb tudás jöjjön, jöhessen létre. Nem kis mértékben a közoktatási törvény, nem kis mértékben a felsőoktatási tör vény ennek a problémának az orvoslásáról, megválaszolásáról szól. Őszintén remélem, hogy ennek vitájában
