Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 3 (11. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
889 létrehozott közalapítványi szférában is ezt a szervezeti formát vagy az önkormányzatoknál. Ne így tegyék! Vizsgálják meg ezt a 44et, mennyivel egyszerűbb lenne! Köszönöm szépen. ELNÖ K (Lezsák Sándor) : Hozzászólásra következik Babák Mihály képviselő úr, Fidesz. Öné a szó, képviselő úr. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Megvallom őszintén - én most a 6osról beszélek, a módosításról , amikor elol vastam a törvényjavaslatot, nem kaptam levegőt. Én egy kisvárosi polgármester vagyok, és gondolják el, ebben a kisvárosban három olyan közalapítvány van, lehet, hogy nem jól taxáltam, amelynek elmondanám a jelentőségét. Van a Ruzicskay György Közalapítvány . Ruzicskay György Európában híres festőművész, meghalt, és ránk hagyta, a városra a vagyonát. Nincs jó kezekben egy önkormányzatnál, rábíztuk a civilekre, egy közalapítványra. Kitűnően működik, kiállításokkal az országban, világban mozgatja, hozzáértő emb erek ápolják a hagyományokat, táborokat terveznek, pénzt allokálnak, szereznek a fiatalok képzőművészeti képzéséhez, és egyszerűen működik a kiállítóterem, működik a hagyaték, gondoskodtak a vagyonáról, és teljes konszenzusban a város közmegelégedésére műk ödtetik. Van egy teljesen egyszerű alapítványunk, a Tessedik Hagyományőrző Közalapítvány, amely Szarvas város szlovák betelepedése óta valamilyen formában igyekszik a hagyományt földolgozni és működtetni. Híres néptáncegyüttes működik ebben a közalapítvány ban, amely világhírű, bejárta az egész világot. Civilekre bíztuk mind a kettőt, és jól működik. Nem lehetett intézményi formában működtetni, nem akartunk intézményt létrehozni, nem akart ezzel a város, a köztestület, a képviselőtestület foglalkozni. É s van egy harmadik közalapítvány is, amit nagyon becsülök, többek közt a Történelmi Emlékút Közalapítvány. Ez a közalapítvány például a történelmi emlékutat megépítette közadakozásból, és ápolja a városi ünnepségeket, azaz a történelmi dátumokat. Ő szervez i, és nem a polgármesteri hivatal, nem a képviselőtestület csinál ünnepségeket, hanem a civilek. Higgyék meg, amióta a közalapítvány működteti, mindig kellő számban, tisztességes számban vannak ott Szarvas város polgárai, és örülnek annak, mert a civilek maguk emlékeznek, és nem fölülről valaki oktrojálja rájuk ezt a megemlékezést, és egyáltalán a hagyomány és a történelem ápolását is. Mind a három nagyon fontos. Amikor elolvastam a törvényjavaslatot, nem kaptam levegőt. Államtitkár úr, mondom, mi a csudáb ól fogjuk ezt működtetni? Nem lehet kft.ben működtetni egy hagyatékot, egy több száz milliót érő hagyatékot! Nem lehet megbecsülni az értékét, bár biztos van ilyen, azért nem, mert nyilvánvaló, hogy ezeknek a képzőművészeti alkotásoknak az ára attól függ, hogy a piacon mennyire értékesülhet. Én úgy gondolom, hogy vannak jól működő közalapítványok, és vannak esetleg rosszul működőek. És ha a kormánynak a saját maga által alapított közalapítvánnyal bajai vannak, akkor kérem, intézkedjen, és tegye a dolgát! Ú gy gondolom, hogy ott helyben az önkormányzat teszi a dolgát, és jól működnek. Valószínű, önöknél azért van gond, mert bizonyosan valami diszfunkciót kaptak ezek a közalapítványok, és nem szolgálják a köz javát. Valamilyen pénzkimentő vagy épp a költségvet ést lefejő dologról van szó. Száz szónak is egy a vége, ez az előterjesztés, ez a törvényjavaslat ad absurdum. A kormány eredeti előterjesztése tényleg dilettantizmusról szól, nem ismeri az életet! Elmondtam itt három példát, nyilvánvaló, hogy nem lehet má s formában megoldani ezeket a kérdéseket, és miután jól
