Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - „Reform vagy megszorítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
73 útonmódon tudja rendezni. A kérdés, hogy tudjae rendezni, ez az óriási nagy kérdés. Mert eg yrészt a hiteleit vissza kell fizetni, másrészt a megemelkedett közüzemi díjakat valami útonmódon neki fizetnie kell, és harmadrészt, idős szülei vannak, róluk is gondoskodni kellene. Idáig az idős szülők úgy voltak, hogy ’90től akár a telefonfejlesztésb ől, gázfejlesztésből, csatorna, közműberuházásokból kivették a részüket akár a saját településükön, akár az ország fejlesztése, fejlődése érdekében is, tehát anyagiakban is vállalták a köz érdekét. Most ezek az emberek is megkapják a csomagot. Milyen csom agot kapnak? Hiszen ebben a kérdésben nem voltak őszinték, a kampány időszakában végig hazudtak, hiszen 23án közölték azokat az adatokat, amelyek a magyarországi pénzügyi mérleget tulajdonképpen nyilvánosságra hozták. Itt kérem még egyszer önöket arra, ho gy valóban és a hazai kis- és középvállalkozások érdekében tessék célokat megfogalmazni, stratégiát letenni, és ezekhez a megfelelő, normális törvényeket úgy alakítani, hogy a magyar kis- és középvállalkozások ne a tönkremenés szélére kerüljenek, hanem ado tt esetben versenyképességgel tudják felvenni az Európai Unióban a versenyt. Katona Béla képviselőtársam, ugye, erről nagyon sokat beszéltünk, volt úgy, hogy éjszaka is. De úgy hiszem, és valószínűsíthetem azt, hogy talán ön sem emlékezik vissza erre. Ez a legnagyobb probléma egyébként. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Most már valóban Wiener György képviselő úré a szó. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A mai politikai vitanap címe “Ref orm vagy megszorítás?”, és az ellenzéki képviselőtársaim mindvégig azzal érvelnek, hogy reformokról valójában nincs szó, kizárólag kemény megszorító vagy más néven kiigazító intézkedések következnek az előttünk álló években. Ha azonban azt nézzük, hogy mil yen államreformot kíván a kormány megvalósítani, akkor világosan láthatjuk, hogy ennek az államreformkoncepciónak nincs semmilyen közvetlen kapcsolata a megszorításokkal vagy más néven kiigazításokkal. Világosan látnunk kell azt is, hogy az államreform ne m most kezdődött, ez a folyamat már négy éve tart, és az ellenzéknek volt szerepe abban, hogy sokkal lassabban haladt annál, mint ahogy ezt 2002ben az akkor hivatalba lépő Medgyessykormány, majd 2004. október elejétől a Gyurcsány Ferenc által vezetett ko rmány elképzelte. Miért szükséges az államreform? Nem azért elsősorban, hogy a költségvetési kiadásokkal takarékoskodjunk; természetesen azért is, de nem ez a meghatározó szempont. Az államreformot döntően világgazdasági és világpolitikai folyamatok kénysz erítik ki, a globalizáció az, amely megköveteli, hogy az eddigi hagyományos állami funkciókat és állami szervezeti struktúrákat újakkal váltsuk fel. Mi a mai államreform tartalma? Mire törekszik a második Gyurcsánykormány? Milyen alapvető változtatásokat kíván elérni? Mindenekelőtt döntő fordulatot kíván megteremteni a központi kormányzati szervekben, a központi közigazgatás szférájában. Egyfelől valóban csökkenti a minisztériumok számát, csökkenti az állami vezetők számát, csökkenti a főosztályok számát, csökkenti a központi hivatalok és a kormányhivatalok számát. Ez azonban önmagában kevés, ennél sokkal jelentősebb az, hogy a magyar központi kormányzás egyik legfontosabb problémájával, az úgynevezett ágazati részérdektúltengéssel néz szembe; összkormányza ti szempontokat kíván érvényesíteni, ezért alakítja ki azt a miniszteriális szervezetet, amely mostanában jön létre, de ezt a célt szolgálja például az államreformbizottság létrehozása vagy a nemzeti fejlesztési tanács, illetőleg a mellette működő ügynöks ég megteremtése is.
