Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - NYITRAY ANDRÁS, a honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
628 Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Nyitray Andrásnak. Öné a szó, képviselő úr. NYITRAY ANDRÁS , a honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Ház! Miniszter urat talán nem lepi meg, hogy a fölszólalásomban, mely a kisebbségi véleményt nagyjából ö sszefoglalja, én itt megint egyfajta filozófiai megközelítéssel kezdtem, ami azt jelenti, hogy lehet persze a mentelmi jog létét vagy nemlétét kétségbe vonni, mint ahogy erre az egyik bizottsági előadó tett egy utalást, de annak végképpen nincsen semmi ért elme, hogy ha egyszer van, létezik mentelmi jog, az olyan mértékben ki legyen üresítve, hogy gyakorlatilag már szinte semmire ne vonatkozzon. Ennek a törvényjavaslatnak van egy ilyen vonulata is, ami tökéletesen illeszkedik abba a heveny demagógiából és po pulizmusból elkövetett politikai hajszába, amivel az egyes politikusok valamiféle megszállott módon igyekeznek a saját maguk és politikustársaik hitelét rombolni a sajtóban és minden egyéb létező fórumon, amit én alapvetően rendkívüli módon helytelenítek. Úgy gondolom, hogy az az előző napirendi pont során is fölvetődött, hogy ennek előbbutóbb gátat kellene vetni, és nem hinném, hogy nekünk az a dolgunk, hogy a saját magunk hiteltelenségét mindenféle valós és mondvacsinált eszközzel igyekezzünk tovább suly kolni, az erre egyébként roppant fogékony átlagember előtt. Ezt én nem tartom értelmesnek, a magam részéről mindig ez ellen föl szoktam lépni. Nem hiszem, hogy a politikus eredendően tisztességtelen és - mindenféle visszaélésre alkatilag és már a státusábó l adódóan előre eltökélten elszánt - rossz ember lenne; aki ilyesmit terjeszt, az valahol el van tévedve. Nos, ami a mi bizottságunk területét érintő módosítást illeti, annak a szükségessége talán nem kérdőjelezhető meg, csak fölteszem azt a nem is annyira költői kérdést, hogy vajon ki gondolja azt, hogy a közeljövőben Magyarországon rendkívüli állapot elrendelésére szükség lesz, ezáltal most annyira, de annyira sürgős a Honvédelmi Tanács e mentelmi részének a fölülvizsgálata, hogy ez nem tűr halasztást. Eg yébiránt talán nem véletlen az sem, hogy az előzetes fölvetésekből kimaradt egy nagyon fontos körnek - nem is tudom, mi a helyes kifejezés - az újraszabályozása vagy szabályozása, vagy szabályozáson kívül helyezése, itt nem akarok rosszul idézni, a külön t örvényekben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek köréről van szó. Én nem lévén jogász, többször elolvastam ezt az előterjesztést, másokkal együtt nem igazán értjük, hogy a 7. és a 8. § voltaképpen kikre vonatkozik, igazából ennek a szabályozá snak ilyetén megfogalmazására mi szükség van, mert bizonyos aggályokat fölvet, amit most itt a vita során, ha szóba kerül, még el fogok mondani, de most erre nem akarok szót keríteni, hiszen csak az általános vitára való alkalmasságról van szó. A legfontos abb érv, amiért mi nyolcan nem támogattuk ezt az általános vitára való alkalmasságot sem, az viszont egy teljesen más indokból táplálkozó elhatározás következménye. Ugyanis, amikor az előző ciklus derekán néhány, szondázás megtagadásával elkövetett határta lan vétekből országos palávert sikerült csinálni, akkor egy különbizottság - amely meglehetősen széles körét vonta be az érdekelteknek, a legfőbb ügyésztől kezdve a különböző szakbizottságokig, egy nagyon fontos, direkt erre a célra létrehozott különbizott ság - azt a megállapítást és végkövetkeztetést vonta le, hogy a mentelmi jogról szóló rendelkezések módosítására nincsen semmi szükség, azok megfelelnek mindazoknak a követelményeknek, amelyeket most itt valami nagy releváns módon mint újdonságot adnak be.
