Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 19 (5. szám) - „Reform vagy megszorítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
60 Mi az, amit a falvakban élők végül is a reformok kapcsán ebből érzékelni fognak? A költségvetési bizottságban a belügyminiszter képviselője azt mondta, hogy annak örüljünk, hogy ez a reform a decentralizáció irán yába hat. Igaza lehetne akkor, ha azt látnánk, hogy a kormányzati szintről az egyszer majd létrejövő régiókhoz milyen feladatok és hatáskörök kerülnek. Ebből egyelőre semmit nem látunk. Én, aki egy kistelepülésen élek, a következőt látom. Eddig önkormányza ti feladatellátás megvalósult településeken, városban és a legkisebb településen is, megvalósult megyében, megvalósult a mikrotérségekben, és önök behozták ezt a csodálatos kistérségi szintet. Tehát nemhogy egyszerűsítették volna a feladatellátás rendszeré t, hanem továbbbonyolították. (17.00) Nemhogy olcsóbbá tették ezt a rendszert, hanem áttekinthetetlenebbé és drágábbá tették ezt a rendszert. Ez nekem szent meggyőződésem. Azt is mindig elmondom önöknek, hogy önök úgy hozták létre a kistérségi rendszert, mivel erre igazán alkotmányos felhatalmazásuk nem volt, nem tudták az alkotmányba a megfelelő tételeket beemelni és az önkormányzati törvényt módosítani, ezért egyetlen eszköz maradt az önök számára, és ezzel éltek is: pénzügyi megszorításokon keresztül ké nyszerítették ki a kistérségi feladatellátást, kényszerítették ki a kistérségi társulások létrehozását. Nem normatív módon finanszírozták, mondjuk, az oktatást, hiszen büntették a falvakban élőket azzal, ha ők önállóan akartak feladatot ellátni. Akkor is b üntették őket, ha a falvakban lévő intézmény az önök elvárásainak megfelelően akár száz százalékig kihasznált volt. Csak azért, mert ők önállóan működtettek feladatot, éltek, megjegyzem az önkormányzati alapjogaikkal, önök máris kevesebb pénzt adtak az ily enfajta feladatellátásra, és valamivel többet adtak, ha ezt hajlandóak voltak egy kistérség szárnyai alá bevinni. Most, a beterjesztett, reformnak nem nevezhető csomag bevallása annak, hogy igazam volt, mert újra kísérletet tesznek arra, hogy megteremtsék most már az alkotmányos és az önkormányzati törvényben azokat a feltételeket, amin keresztül most már nem kell bújtatott módon, pénzügyi kényszereken keresztül feladatokat ellopni, elvonni a kistelepülésektől, hanem ezeket a feladatokat most már alkotmányo s felhatalmazással a kistérség szintjére akár el is lehetne vinni. Árulkodó számomra, hogy az egyik legszebb, az alkotmánynak az egyik legszebb mondatát kistelepülési fejjel gondolkodva, kivennék az alkotmányból. Ugyanis az alkotmány az önkormányzati alapj ogok között azt mondja, hogy a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, és utal az alkotmány 44/A. §ára, ahol fel vannak sorolva ezek az alapjogok. Ezt most kimosnák önök a törvényből, és behoznák azt a semmit, hogy a helyi önkormányzatok egyenjogúak - f ormálisan igen , és utána odateszik a másik mondatot, ami részben eddig is benne volt az alkotmányban, hogy lehet, hogy formálisan egyenjogúak, de a valóságos helyzetük miatt a kötelezettségeik, a feladataik és a hatásköreik különbözőek lehetnek. Én kiste lepülési polgármesterként és kistelepülési polgárként akkor vagyok nyugodt, ha azt látom, hogy az én önkormányzati alapjogaim vagy a mi önkormányzati alapjogaink ugyanúgy érvényesülnek a kistelepülésen, mint a fővárosiaknak a főváros szintjén. Ezért nem he lyeslem ezt a korrekciót, amit önök megtenni óhajtanak. Egy szemléletes példán keresztül is meg akarom mutatni önöknek, hogy hogyan akarják lehetetlen helyzetbe hozni reformelképzeléseik kapcsán a kistelepülésen élőket. Nincsen nekem egyébként azzal bajom, ha ösztönöznék a normális feladatellátást, a mikrotérségi feladatellátást. Pál Icára, Baranya megye, Pécs, önkormányzati szakértőre, SZDSZes képviselő asszonyra hivatkozhatom, aki elmondja a Dunántúli Naplóban, hogy egykor nagy híve volt a kistérségi fel adatellátásnak, de ma szakemberként is azt mondja, hogy egy elhibázott rendszer, mert a
