Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. június 27 (9. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
590 és mintegy 1012 százaléka tanulhatott tovább főiskolán vagy egyetemen, az elmúlt évtizedben, különböző kormányok tevékenységének eredményeként ez az arány 75 százalékra emelkedett, a koroszt álynak pedig hozzávetőlegesen fele, 50 százaléka jár a felsőoktatásba. A kétszintű érettségi, a 2005ben bevezetett új szisztéma célja, hogy az egymás után következő korosztályok számára elérhető legyen a középiskolai érettségi, illetve a felsőoktatás, hog y szűnjön meg a dupla vizsgázás, az érettségi vizsga egyúttal felvételi vizsga is legyen. Az idei, májusjúniusi érettségi vizsgák előkészítése, az elmúlt évi tapasztalatok elemzése és a szükséges eljárási, szabályozási döntések meghozatala, az eddig elvég zett munka alapján azt mondhatom, hogy az idén szervezetten, szervezettebben és rendben folyik, illetve fejeződött be. Szükség volt a titokvédelmi előírásokról szóló jogszabály módosítására, ez tavaly megtörtént, ez tette lehetővé, hogy szolgálati titokkör be tartozzanak az érettségi feladatlapok és megoldási útmutatóik. A vizsga tapasztalatai, immáron a tavalyi és az idei vizsga tapasztalatai szakmai szempontból azt mutatják, hogy méréselméleti szempontból ez helyes irány. Egészen korrekten az idén 120 492en jelentkeztek érettségire, 95 512 rendes érettségi vizsgára jelentkezett, közülük nappalira 78 801 fő. A középszintű vizsgák száma 443 400 , az emelt szintű vizsgák száma pedig 46 360. Képviselő asszony felvetésére és arra a gondolatra, amit elmondott, s zeretném közölni, hogy két év tapasztalata alapján, az idei meg a jövő évi kétszintű érettségi tapasztalata alapján át kell tekinteni az egész rendszert, meg fogom tenni, meg fogjuk tenni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Vilá gosi Gábor) : Köszönöm. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Herényi Károly frakcióvezető úr, MDF: “Demokráciánk védelmében IV.” címmel. Frakcióvezető urat illeti a szó. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először is elnézé st kérek a címért, nehéz ebből kikövetkeztetni azt, amiről most beszélni fogok. Nem sértődöm meg, ha most erre nem kapok választ. Tegnap, a miniszterelnök úr beszéde idején úgy éreztem, mintha visszamentünk volna 1314 esztendőt az időben. Hiszen a magyar külpolitikai törekvések három pilléréről beszélt, amit itt először a parlamentben Antall József miniszterelnök úr fogalmazott meg, és amely azóta is meghatározója a magyar külpolitikának: az euroatlanti törekvések, az európai uniós aktivitás, aminek az ere dményeit ma már a mindennapjainkban éljük, és a harmadik, de talán a legfontosabb a határokon túli magyarokkal való kapcsolat, viszony ápolása, rendezése. No, ez a harmadik pillér mintha 2002 óta egy kicsit gyengélkedne, beteg lenne. Tegnap miniszterelnök úr azt mondta, hogy nem kell nekünk mindenben egyetértenünk, hiszen ezért van az, hogy nem egy pártban ülünk. Ezt elfogadom, de azért engedjék meg, hogy tisztelettel különvéleményünknek adjunk hangot, amikor egy olyan intézmény megszüntetéséről van szó, am ely 1992 óta segítette a magyar kormányt abban, hogy alkotmányos kötelezettségének, amelyet az alkotmány paragrafusa a határokon túli magyarsággal szemben a mindenkori magyar kormánynak előír, teljesítse. Ez a Határokon Túli Magyarok Hivatala, amelyet most a miniszterelnök úr, illetve a kormány egy tollvonással megszüntet, 1992 óta látta el a feladatát, és jól látta el. Kiváló szakembergárda nevelődött ki, felkészült emberek, fantasztikus nemzetközi és határon túli kapcsolatokkal rendelkező szakembergárda s zélnek eresztésére készül a kormány, ami szerintem nemhogy javítani fogja a határokon túli magyarokkal való kapcsolattartás helyzetét, hanem kifejezetten rontja. 2004. december 5e után, a népszavazás után miniszterelnök úr azt mondta, hogy más
